Összes kiadványunk

Tudománytár 1834-1844

Már a Magyar Tudós Társaság – az Akadémia – megalakulását követően elhatározás született egy kritikai folyóirat megjelentetéséről. Mint az Akadémia lapja, a felügyeletét a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia) látta el teljes mértékben. A beérkezett írásokat közlés előtt a Magyar Tudós Társaság megfelelő osztályának egy tagja véleményezte.

Adathordozó
Ár: 40000 Ft (bruttó)

Már a Magyar Tudós Társaság – az Akadémia – megalakulását követően elhatározás született egy kritikai folyóirat megjelente­téséről. Mint az Akadémia lapja, a felügyeletét a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia) látta el teljes mértékben. A beérkezett írásokat közlés előtt a Magyar Tudós Társaság megfelelő osztályának egy tagja véleményezte. Az első kötet előszavában a szerkesztő így írt:

„A Tudománytár encyclopaediai folyóírás, az emberi tudás minden ágaira terjeszkedik ki, előkelő tekintettel a jelenkor haladásaira a külön tudományokban. ... A magyar tudós társaság , azt hívén és vallván, hogy ezen ügyben minden hatalmaskodó beavatkozás a forrásidőszakában gátolja inkább az előmenetelt, mint hogy azt előmozdítaná: miképp egyebütt, úgy a Tudomány tárban megjelenő eredeti értekezések vizsgálatában is leginkább azok belső becsét véteti tekintet alá‚ s azt is egészben, s időnk  s körülményeinkhez képest. De minthogy a czél nem az, hogy a mit adunk, eredeti, hanem minél hasznosabb legyen; út nyí­lik a’ czélirányos választatu utándolgozatoknak, vagy egyenesen más nyelvekből kölcsönzött munkáknak is, mellyek választása, s készítetése a szerkeztetőre levén bízva, ezekről ő felel, érdem és nyelv tekintetében, az academia, s a közönség előtt. Az értekezésekhez, mellyek a Tudománytár főrészét teszik, Vegyes közlések czím alatt bibliographiai, s egyéb mindennemű, a tudományokat‚ s művészeteket, tudósokat‚ s művészeket, s illyetén intézeteket illető tudósítások járulnak. Ezen rész egyenesen a szerkeztető gondjai‚ s felelőssége alá van rendelve. Midőn a szerkesztető e rövid alaprajz értelmében, mellyet az academia szabott elébe, az első kötetet szárnyra bocsátja; azon buzgó óhajtással kiséri utait, hogy a czélt, mellyet vele a nem­zet intézete érni akar, a tud. társaság kebelén belül és kívül levő írótársai munkás segedel­mével, s önnön iparkodásai által, szerencsés legyen minél jobban megközelíteni.”

1836-tól az Akadémia úgy döntött, hogy két részre osztva jelenteti meg a folyóiratot:

„A Tudománytárnak minden kötete ezentúl két osztályra, értekezőre és literaturaira szakad, ‚s minden osztály valamint külön nagyságú betűkből szedetik (az első garmondból; a második petitből, úgy külön lapszámokkal is jegyeztessék / és pedig a literaturai rész mind a négy kötetben végig folyó számokkal.”

Az Értekezések címet viselő rész tanulmányokat tartalmazott, a Literatúrában pedig a könyvismertetések kaptak helyet.


Terjedelem: 14 ezer oldal, 2 GB