Összes kiadványunk

Néptanítók Lapja 1868-1941

Alapítója báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter, aki a Népoktatási Törvény elfogadtatásával új korszakot nyitott a magyar oktatásügyben. A lappal a népoktatási törvény megvalósítását, a néptanítók kulturális és pedagógiai műveltségét kívánta elősegíteni. A folyóirat a különböző korszakokban mindig tükrözte a közoktatásügyi kormányzat politikai, pedagógiai irányvonalát.

Adathordozó
Ár: 20000 Ft (bruttó)

Az 1868-tól 1944-ig hetente, majd kéthetente megjelenő folyóirat a mindenkori közoktatásügyi kormányzat hivatalos lapja volt. Alapítója báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter, aki a Népoktatási Törvény elfogadtatásával új korszakot nyitott a magyar oktatásügyben, de egyben a pedagógiai folyóirat-kiadás terén is. A lappal a népoktatási törvény megvalósítását, a néptanítók kulturális és pedagógiai műveltségét kívánta elősegíteni. Az első hat évben a magyaron kívül német, szlovák, román, horvát, szerb és rutén nyelven is kiadták. A folyóirat a különböző korszakokban mindig tükrözte a közoktatásügyi kormányzat politikai, pedagógiai irányvonalát. A lap belső arányai az évtizedek során többször változtak. A néptanítókat érintő közhasznú ismeretek, a módszertani és az általános pedagógiai írások, a hivatalos közlemények, az álláshirdetések eltérő terjedelemben láttak napvilágot a különböző korszakokban. Petrik Géza, a jeles bibliográfus az 1893-ban a laphoz készített repertóriumának bevezetőjében így ír:

„A magyar alkotmány helyreállítása 1867-ben fordulópont volt a magyar társadalom minden rétegében s a magyar tudományos irodalom minden ágában. E rohamosan fejlődő átalakulás különösen a magyar tanügy terén vehető észre, mert míg azelőtt csak elvétve akadt a magyar pedagógiának egy-egy szakszerű művelője és szorosabb értelemben vett tanügyi irodalmunk nem volt: ma, egy negyedszázaddal később, a képzett pedagógusok egész gárdája öntudatosan működik szakirodalmunk fejlesztésén, és majd önállóan megjelent művekben, majd nagyszámú szak-folyóiratainkban teszi közzé tanulmányai és kutatásai eredményét. Ebben az átalakulásban jelentékeny szerepe jutott a Néptanítók Lapjának, mely, maga köré gyűjtve egyrészt a kipróbált erőket, másrészt az évről-évre szaporodó fiatalabb tehetségeket, az iskolai praxis és a tanítói hivatalos működés legkülönbözőbb eseteire az eddig megjelent 25 évfolyamban igen becses útbaigazításokat közöl. A Néptanítók Lapja tehát ma már valóságos népoktatási encyclopaedia, melynek használatát eleddig csak a szakmutató hiánya nehezítette meg.”

A Néptanítók Lapja szerkesztői között jelentős, meghatározó szemléletű egyéniségek is találhatók (Környei János, Gyertyánffy István, Benedek Elek, Kőrösi Henrik, Drózdy Gyula, Berwaldszky Kálmán, Barabás György), akik a minisztériumi függés ellenére önálló arculatot adtak a folyóiratnak. Benedek Elek szerkesztősége alatt például a lap színvonala jelentősen emelkedett, nyitottabb lett az új tudományos eredmények és a különböző pedagógiai irányzatok irányába, új szerzők jelennek meg (többek között Gál Mózes, Ábrányi Emil, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Szabolcska Mihály), növekszik a külföldi pedagógiai irányzatokat bemutató írások száma. Egyúttal csökkennek a vitaható, igénytelen, sokszor tudománytalan módszertani írások. A pedagógiai cikkeken kívül ismeretterjesztő, tudományos írások is megjelentek, sőt zenei, gazdasági mellékletekkel is bővítették a valamennyi iskolatípushoz eljuttatott folyóiratot.


Terjedelem: 78 ezer oldal, 13 GB