ÁrNem forgalmazott
Adathordozó
Megjelenés2009. december 31.

Magyarország területének kataszteri térképezését 1849 októberében rendelte el a korabeli osztrák kormányzat. Az előmunkálatokat követően 1856-ban kezdődött meg a tényleges felmérés. A kataszteri szelvények 1:2880 méretarányban készültek.

A jelenlegi Békés megye területét (amely a történeti Békés megyén kívül magában foglalja az egykori Csanád, Bihar és Arad vármegyék egyes részeit, valamint a Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéktől átcsatolt településeket) 1882 és 1887 között térképezték fel. A munkálatokat végző mérnökök és segítőik egységes szempontok alapján végezték el a felméréseket.

A kataszteri felmérések adatait földadó kivetéséhez, birtokviszonyok megállapításához, rögzítéséhez, szelvényeit birtoktérképek, birtokmegosztási, területrendezési, parcellázási és mezőgazdasági térképek készítésénél alaptérképként használták. A térképszelvények a helyrajzi számok mellett sok esetben a tulajdonosok nevét is tartalmazzák. A települések belterületén az utcahálózat és a lakóházak házszámmal megjelölt ábrázolása mellett feltűnnek a jelentős középületek, a községképet alapvetően meghatározó templomok, malmok, temetők, községházák, iskolák, a településeket összekötő utak mentén a fogadók, csárdák. A térképeken láthatóak a hagyományos gazdálkodás színterei: az epres- és szőlőskertek, szénás- és szérűskertek, a kenderföldek, a faiskolák, a szántók, a legelők, a kaszálók, a majorságok, a dűlők. Nem marad el a természeti adottságok, a térszíni formák, a vízrajzi viszonyok, az erdők ábrázolása sem. A térképekhez településenként részletes, a levéltár munkatársai — Kereskényiné Cseh Edit és Papp János — által készített adatbázis kapcsolódik.

A Békés Megyei Levéltár térképgyűjteményéből mintegy 1900 darab 66 cm×52 cm-es színes szelvény (7600 darab 33 cm×26 cm nagyságú lap) feldolgozása történt meg. A hiányzó szelvények pótlását a Békés megyei földhivatalok (587 db), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (271 db) az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály 16.743/1/2009. számú hozzájárulása, és a Magyar Országos Levéltár (232 db) tették lehetővé. A kataszteri szelvények digitalizálását, összeillesztését és georeferálását, az adatbázis hozzácsatolását az Arcanum Adatbázis Kft. végezte el.

A feldolgozás szervesen illeszkedik az önkormányzati levéltárak digitális formában is hozzáférhető kataszteri térkép-adatbázisához. A DVD anyaga forrásként használható agrártörténeti, településtörténeti, földrajzi, régészeti, néprajzi, nyelvtörténeti, valamint hely- és családtörténeti kutatások során. Érdeklődésre tarthat számot a korabeli kúthálózat (gémeskutak) ábrázolása is, amely a felszín alatti vízkészlet elhelyezkedésére utal.

A térképek digitalizálását, az adatbázis és a DVD elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Magyarország területének kataszteri térképezését 1849 októberében rendelte el a korabeli osztrák kormányzat. Az előmunkálatokat követően 1856-ban kezdődött meg a tényleges felmérés. A kataszteri szelvények 1:2880 méretarányban készültek.

A jelenlegi Békés megye területét (amely a történeti Békés megyén kívül magában foglalja az egykori Csanád, Bihar és Arad vármegyék egyes részeit, valamint a Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéktől átcsatolt településeket) 1882 és 1887 között térképezték fel. A munkálatokat végző mérnökök és segítőik egységes szempontok alapján végezték el a felméréseket.

A kataszteri felmérések adatait földadó kivetéséhez, birtokviszonyok megállapításához, rögzítéséhez, szelvényeit birtoktérképek, birtokmegosztási, területrendezési, parcellázási és mezőgazdasági térképek készítésénél alaptérképként használták. A térképszelvények a helyrajzi számok mellett sok esetben a tulajdonosok nevét is tartalmazzák. A települések belterületén az utcahálózat és a lakóházak házszámmal megjelölt ábrázolása mellett feltűnnek a jelentős középületek, a községképet alapvetően meghatározó templomok, malmok, temetők, községházák, iskolák, a településeket összekötő utak mentén a fogadók, csárdák. A térképeken láthatóak a hagyományos gazdálkodás színterei: az epres- és szőlőskertek, szénás- és szérűskertek, a kenderföldek, a faiskolák, a szántók, a legelők, a kaszálók, a majorságok, a dűlők. Nem marad el a természeti adottságok, a térszíni formák, a vízrajzi viszonyok, az erdők ábrázolása sem. A térképekhez településenként részletes, a levéltár munkatársai — Kereskényiné Cseh Edit és Papp János — által készített adatbázis kapcsolódik.

A Békés Megyei Levéltár térképgyűjteményéből mintegy 1900 darab 66 cm×52 cm-es színes szelvény (7600 darab 33 cm×26 cm nagyságú lap) feldolgozása történt meg. A hiányzó szelvények pótlását a Békés megyei földhivatalok (587 db), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (271 db) az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály 16.743/1/2009. számú hozzájárulása, és a Magyar Országos Levéltár (232 db) tették lehetővé. A kataszteri szelvények digitalizálását, összeillesztését és georeferálását, az adatbázis hozzácsatolását az Arcanum Adatbázis Kft. végezte el.

A feldolgozás szervesen illeszkedik az önkormányzati levéltárak digitális formában is hozzáférhető kataszteri térkép-adatbázisához. A DVD anyaga forrásként használható agrártörténeti, településtörténeti, földrajzi, régészeti, néprajzi, nyelvtörténeti, valamint hely- és családtörténeti kutatások során. Érdeklődésre tarthat számot a korabeli kúthálózat (gémeskutak) ábrázolása is, amely a felszín alatti vízkészlet elhelyezkedésére utal.

A térképek digitalizálását, az adatbázis és a DVD elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Megjelent: 2010. január

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages