| Ár | 40000 Ft |
| Adathordozó | 
|
| Megjelenés | 2013. február 2. |
| A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.com címen. | |
This content is also available on Arcanum Digitheca.
A magyar filozófia történetének egyik leghosszabb életű folyóirata volt az 1892-ben induló Athenaeum. 1914-ig a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és államtudományi folyóirataként jelent meg, majd 1915-től az 1901-ben megalakult Magyar Filozófiai Társaság – a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával – a Társaság folyóirataként jelentette meg évente négy, majd 6 lapszám formájában. Az Athenaeum – látván a módszeres kutatás révén a természettudományokban végbement látványos eredményeket – indulásakor egyértelműen a pozitivizmust tűzte zászlajára. Az első szerkesztő, Pauer Imre így ír az első szám bevezető tanulmányában: „Fogyatékos módszerekkel és hiányos segédeszközökkel a legtermékenyebb elme, a legmélyebb értelem sem juthat maradandóbb becsű tudományos eredményekre. A természettudományok rohamos elöhaladása az utolsó évtizedekben bizonyára legfőképen abban találja magyarázatát, hogy a helyes útra terelt kutatásnak egyszersmind azon segédeszközöket is sikerült felismernie és hatalmába kerítenie, amelyek nélkül máig sem pillanthatott volna a természetélet egyes szövevényesebb tüneményeinek a rejtekébe, és nem fedezhette volna fel azokat az okokat és törvényeket, a melyekkel kezeinkben, számtalan eleddig teljesen ismeretlen jelenséget immár minden fennakadás nélkül megfejthetünk. A philosophia nem követte a jó példát. Hosszú ideig mereven elzárkozott, sőt a czéhbeli philosophia még ma is elzárkózik a többi tudományok fényes eredményei és igazságai elöl. Mintha az emberi elme ma is ép olyan tehetetlenül állna a tudományos vizsgálódás és kutatás követelményeivel szemben, mint évszázadok előtt állott: a philosophia ma is azon az úton bolyong, amelyen pályafutása kezdetén megindult, és ma is kizárólag azokkal az eszközökkel akar dolgozni, amelyekkel kétezer évvel ezelőtt megindított munkáját megkezdette. Vajon igazolható-e, jogosult-e ez a merev fenhéjázás és rideg elzárkózottság a többi tudományoktól? És az eredmény, a melyre vezetett, indokolja-e ennek az álláspontnak további változatlan fentartását? A válasz ezekre a kérdésekre ma már alig lehet kétséges. … A legelső feladat, amelyet meg kell oldani: hogy sikerüljön az összes használhatatlannak bizonyult anyagot kiselejtezni és helyébe olyan anyagot gyűjteni össze és bocsátani a tudomány rendelkezésére, amely az újabb tervezet szerint kifogástalanul alkalmas az új épület felépítésére. Az «Athenaeum» erre a nagy munkára vállalkozik. Ehhez hívja meg a tudomány azon munkásait, akiknek vérében van az igazság szeretete s akik nem félnek tőle, hogy gyanúsíttatni és rágalmaztatni fognak, ha ki merik mondani meggyőződésöket.” Később a pozitivizmust felváltotta az új idealizmus, majd 1920-tól kezdve a szellemtörténeti korszak. Az induló évektől kezdve szellemileg nyitott, liberális maradt, s ez a nyitottság biztosította fennmaradását és folyamatosságát 20. századi történelmünk első felének viharos körülményei között. A lap a rendíthetetlennek tűnő béke és a századforduló polgári prosperálásának körülményei között indult 1892-ben, túlélte az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és az ezt követő zűrzavaros időket, túl a trianoni megrázkódtatást, a bal és jobboldali diktatúrák éveit, a konszolidációt, a fasiszta tendenciák kibontakozását és a második világháború viszontagságait is.
Szerkesztői: Pauer Imre, Alexander Bernát, Halasy- Nagy József, Nagy József, Kornis Gyula, Dékány István, Prohászka Lajos, Révay József, Faragó László, Pozsonyi Frigyes, Varga György Mihály.
(A meglévő mennyiségről érdeklődjön a biszak.bogata@arcanum.hu e-mail címen.)
Terjedelem: 23 ezer oldal, 2 GB