Uj Idők 1894-1949

ÁrNem forgalmazott
Megjelenés2010. május 6.

Ez a tartalom az Arcanum Digitális Tudománytár oldalon is elérhető.

Az Olvasóhoz.
A magyar családhoz fordulunk kérésünkkel, hogy adjon nekünk helyet asztalánál, ha felismerte bennünk bizalmas jóbarátját. Szórakoztatni és gyönyörködtetni akarjuk önöket írással és képekkel, amelyekhez az anyagot első sorban abból a világból merítjük, amely önöket leginkább érdekli: a magyar társasélet világából. Nem az a mi célunk, hogy képes lapot indítsunk, amely tartalma és pompája tekintetében fölülmúlja a többit; egész igyekezetünk csak oda irányul, hogy az új időknek megfelelő lapot adjunk a magyar család kezébe. A magyar család is új időket él, amióta arra a feladatra vállalkozott, hogy magyar társas-életet szervezzen. Ezt a feladatát csak ugy teljesítheti, ha a régi időkből öröklött nemzeti tőkéjét, faji sajátosságait, hagyományait, hajlamait és tehetségeit teljesen beleilleszti az új idők modern keretébe és alapjává teszi a speciális magyar műveltségnek. Az igazi, az élő irodalom és művészet részint vezeti, részint követi ezt az átalakulást. Mi, mint újság, ezt az irodalmat és ezt a művészetet akarjuk ápolni és olvasóinkkal megismertetni, olyan formában, hogy ne jusson eszébe senkinek irigyelni azokat a külföldi irodalmakat, amelyek egy régi, megállapodott, és nekünk idegen világ életével foglalkoznak. Nem ígérünk sokat, de egy igéretünket meg fogjuk tartani: az Uj Idők, ha megnyerte az önök barátságát, sohasem fogja megsérteni a társas-élet legelső szabályát és nem fogja önöket untatni soha.
A szerkesztő»

Az Új Idők 1894 és 1949 között megjelenő szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle volt, első száma 1894 december 18-án jelent meg. Kiötlője és kiadója a korszak legnagyobb könyv- és lapkiadói vállalkozása, a Singer és Wolfner cég volt. Sikerének titka, hogy sok más kiadóval ellentétben mindig gondosan figyelemmel kísérte a közízlést, arra fordította a figyelmet, hogy mi a népszerű és mit szeretne az olvasó. Ebben a szellemben fogant az Új Idők, amelynek szerkesztésével Herczeg Ferencet bízta meg a kiadó, aki az időszak egyik legnépszerűbb írója, színműíró, újságíró, volt, később az MTA tagja és másodelnöke. Állandó fő munkatársának megnyerte Mikszáth Kálmánt és Bródy Sándort is, valamint a lap állandó belső munkatársa lett Sebők Zsigmond, Tábori Róbert, Beöthy László, Bársony István és Pósa Lajos. Herczeg Ferenc a szerkesztői feladatokat egészen 1944-ig látta el, és a lap az idők folyamán a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált.Politikai irányultságtól mentesen minden író helyet kaphatott itt, csak a tehetség számított, ennek megfelelően megjelentek benne Herczeg Ferenc írásain kívül Tömörkény István, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, majd Szabó Lőrinc, Harsányi Zsolt, Csathó Kálmán, Zsigray Julianna, Benedek Marcell, Márai Sándor, Fekete István írásai is. A lapban indulásakor folytatásokban jelentek meg Gárdonyi Géza és Jókai Mór regényei, de itt jelent meg először folytatásokban Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye is. Az Új Idők című hetilap 1949-ben szűnt meg. Az 50. évfordulós számban Gáspár Jenő összegezte a fél évszázadot: „Félszáz esztendő még az ember életében is nagy idő, hát még egy folyóiratnál, amelynek születése, sorsa és működése sokkal változatosabb, mert ezer és ezer ember kulturigényét kell kielégítenie s egy ország nyilvánossága előtt jelenve meg, éreznie és éreztetnie kell az egymásra torlódó évek és évtizedek szellemét is. Az egyes ember önmagában csak egy valaki s ezért élete is csak önmagáé, míg egy félszázados folyóirat egymás után következő nemzedékek, gyermekek és serdülő ifjak, nők és férfiak életét tükrözi. Az Uj Idők minden hivalkodás nélkül állíthatja, hogy első félszázada alatt az egész Magyarország életének stigmáit viselte magán, örömeivel és bánataival, a világháború előtti korszak minden gazdagságával és boldogságával s a világháború utáni és közti korszak minden vívódásával, szegénységével és megpróbáltatásával. Mindig a magyar társadalom őszinte tükre volt, sőt több: tükrözte az egész nemzet szellemi arculatát is s elmondhatja magáról, hogy ötven esztendős jubileuma ötven év a magyar kulturtörténelemből. … A lapalapítást hosszabb tanácskozás előzte meg székházunkban, amely akkor még az Andrássy-út 10. szám alatt volt. Az előzetes- megbeszéléseken Herczeg Ferenc és Mikszáth Kálmán vitte a szót. Kétféle Programm ütközött meg. Egyik írói csoport úgynevezett irodalmi folyóiratot akart alapítani, körülbelül olyanfélét, mint amilyen később a Nyugat lett, folyóiratot az írók számára, harcos, úttörő és útmutató folyóiratot. Ezzel szemben a másik csoport, amelynek élén Herczeg Ferenc állt, nem az íróknak, hanem a magyar családoknak akart lapot adni, olyan lapot, amelyet még a tizenötéves kislány is kezébe vehet és olvashat. Az írói vitát tulajdonképen Mikszáth Kálmán döntötte el Herczeg Ferenc javára s így indult meg az Uj Idők.

Terjedelem: 77 ezer oldal