| Ár | 40000 Ft |
| Adathordozó | 
|
| Megjelenés | 2015. július 14. |
| A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.com címen. | |
This content is also available on Arcanum Digitheca.
Terjedelem: 5 ezer oldal, 4 GB
„NYITÓ SZAVAK a Magyar Fonetikai Füzetek első számához A magyarországi fonetika története számos kiemelkedő névvel és alkotással büszkélkedhet. Hogy csak az előbbieknél maradjunk: Kempelen Farkas, Bugát Pál, Balassa József, Gombocz Zoltán, Horger Antal, Csűry Bálint, Békésy György, Laziczius Gyula, Hegedűs Lajos, Molnár Imre és sok más társuk neve ékesen reprezentálja a magyar tudományos élet bekapcsolódását a fonetika valamelyik ágazatának művelésébe. A tudományos szükséglet jelentkezésén kívül valószínűleg e hagyományok tovább folytatásának a szándéka is közrejátszott abban, hogy az 1949-ben megalakult Nyelvtudományi Intézet külön egységként működő fonetikai osztályt létesített. Intézetünknek ez az osztálya kezdettől fogva törekedett arra, hogy a kísérleti fonetika művelésére alkalmas laboratóriumot alakítson ki. Az ehhez szükséges anyagi-technikai és személyi feltételek kezdetben igen korlátozottak voltak. Fonetikai osztályunk akkori munkatársai a szűkös lehetőségek ellenére mégis figyelemreméltó eredményekre jutottak. Az utóbbi években azután az osztály tevékenysége lendületesen szélesedett ki: jelentős anyagi ráfordítással lépésről lépésre sikerült megvalósítani a laboratórium műszaki rekonstrukcióját, s ez számottevő személyi fejlesztéssel kapcsolódott össze. Ezzel lehetővé vált, hogy laboratóriumunk a hazai fonetikai kutatások bázisává fejlődjék és hogy az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Fonetikai Munkabizottságával együtt segítse a fonetikai kutatások koordinálását.
Természetesen még a nyelvészeti fonetika korszerű művelése is csak interdiszciplináris keretekben történhet, s ezért intézetünk fonetikusai jó munkakapcsolatot építettek ki orvosokkal (radiológus, laringológus, audiológus, neurofiziológus szakemberekkel), pszichológusokkal, akusztikus fizikusokkal, gyógypedagógusokkal és a fonetika művelésében érdekelt tanszéki és kutatóintézeti kollégákkal.
A humán és természettudományok művelőinek gyümölcsöző együttműködésére példa az 1977 szeptemberében tartott fonetikai ülésszak, amelynek a hangadás, hangfejlődés, hangrendszer, intonáció és beszédjavítás tárgykörébe eső előadásait e füzetben adjuk közre, s ezzel megindítjuk a Magyar Fonetikai Füzetek sorozatát. A sokszorosított formában (ofszet eljárással) kiadott Magyar Fonetikai Füzeteknek az a célja, hogy minél gyorsabban publikálja intézetünk fonetikusainak, valamint a közös munkába bevont külső szakembereknek a beszédkutatásban elért egyéni és együttes eredményeit. Kívánjuk, hogy e szerény külsőben megjelenő közlések — évente két szám kiadására gondolunk — hasznára váljanak a nyelvészeten és a szűkebb értelemben vett fonetikán kívül az alkalmazásában érdekelt egyéb szakterületeknek is. Egyszersmind pedig bízunk abban, hogy e sorozat orgánuma, de egyben összetartója és ihletője is lesz annak a tudományos alkotó műhelynek, amelyik fonetikai osztályunk körül szerveződik.”