Lexikonok

Ár40000 Ft
Adathordozó
Megjelenés2014. július 2.
A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.hu címen.

Ez a tartalom az Arcanum Digitális Tudománytár oldalon is elérhető.
Kiadványunk 10 nagy lexikont tesz közzé, összesen több mint 600 ezer szócikk teljes szövegében kereshetünk:

A Pallas nagy lexikona Online elérhető

A hazai könyvkiadás egyik csúcsteljesítménye. A közel hétezer latin, három és fél ezer görög, két és fél ezer francia, több ezer angol, német és olasz eredetű kifejezést, hat és félezer növény, s közel ennyi állat nevét, csaknem 10 ezer eredeti illusztrációt, a nagylexikon különös értékének számító, kötet végi táblaképeket (köztük a térképmellékleteket) tartalmazó nagylexikon a tudás páratlanul gazdag tárháza, ahogy a kiadó Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság fogalmazta: „AZ ÖSSZES ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA”. „A magyar tudós és irodalmi világ páratlanul álló sorakozása vállalatunk körül, élő organizmussá tette a Nagy Lexikont, melynek új ágakat, új virágokat kell hajtani, új gyümölcsöket termelni.” – búcsúztak a szerkesztők a 16. kötet zárszavában. Az utóbb megjelent két pótkötetet is közreadjuk, így összesen 18 kötet több mint 18 ezer oldalán az állami és egyházi élet, a történelem, törvényhozás, közgazdaság, művészetek, tudomány és technika teljes ismerettárát felvonultató 110 ezer címszó kel most új életre eme páratlan digitális változat révén. E címszavak némelyike akár külön kötetet érdemelhetne: egy-egy földrész történelmét, földrajzát, gazdaságát, népeit páratlanul izgalmas, lebilincselő stílusban mutatja be „a Pallas”.

Révai nagy lexikona

A Pallas megjelente után néhány évtizeddel kiadott újabb, 18 plusz két pótkötetes, közel 200.000 szócikket tartalmazó nagylexikon létjogosultságát a szerkesztők így indokolták: „Az utolsó évtizedekben nagy lépésekkel haladt előre a kutató emberi szellem, az ismeretek minden ágában nagy horderejű új jelenségek merültek fel, a tudomány hatalmas vívmányokat hozott létre. Az emberi munkának, az érvényesülésnek új terei nyíltak meg, de egyúttal nehezebben felölelhetővé is vált az ismereteknek az a köre, melyben a mai embernek jártasnak kell lennie. Révai Nagy Lexikona vállalkozik arra, hogy az ismereteknek ebben az útvesztőjében a művelt laikusnak biztos és megbízható vezetője és tanácsadója legyen.”
A nagylexikon kiadója a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság volt. A kiadóvállalat elődjét, a Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869-ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be, majd fiai vezetésével 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. Egy sor sikeres és nagyszabású sorozatot jelentettek meg: „Regényvilág” folyóirat, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Nagy képes világtörténet, Brehm: Állatok világa, Corpus Juris Hungarici, Jókai Mór összes műve. A vállalkozás kinőtte eredeti kereteit, és 1895-ben részvénytársasággá alakult, melynek vezérigazgatója Révay Mór János lett. 1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Tulajdonosa, Gerő Lajos a A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak. Révay Mór János A Pallas nagy lexikonából kiindulva egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont kívánt készíteni, ezért a szerkesztésbe bevonta szinte az egész magyar tudományos világot. A kiegészítés nélküli húsz kötet mintegy 1050 ívet (17 000 oldal), 230 ezer címszót, mintegy 113 millió betűt és több ezer ábrát tartalmaz. A színes térképmellékleteket a Révai Kartográfia külön e célra készítette. Az első kötet 1911-ben jelent meg. 1926-ban Révay Mór János halálos ágyán megírta a befejező, XX. kötetbe szánt utószót, amely bepillantani enged minket az egyedülálló vállalkozás két évtizedének hányattatásaiba. Megvalósult álmáról – jogos büszkeséggel – így ír Révay: „ Hisszük, hogy ebben a munkában benne van az egész magyarság lelke, élete, költészete, tudománya, művészete, folkloreja, nagyjai, hősei és martírjai. Azt kell kérdeznünk, van-e a magyaron kívül, lélekszámra és nyelvterületre hozzá hasonló nemzet, amely létre tudott hozni oly nagy nemzeti enciklopédiát, amely fel meri venni a versenyt úgy szellemi tartalom, mint technikai kiállítás tekintetében a legműveltebb vezérnemzetek hasonnemű monumentális munkáival? … Íme, nálunknál kulturális és anyagi tekintetben sokkal gazdagabb és fejlettebb országok nem voltak képesek lexikonaikat kiadni, illetve befejezni, amikor mi a felében maradt munkát a háború alatt és a háború után mégis csak befejezésre juttattuk. … A Révai Lexikonnak szüksége van a nagy magyar közönség egyetemes elismerésére és szeretetére, mert csak ez az a levegő, amelyben élhet. A tudósok a közönség részére írták és szerkesztették ezt a munkát, ha nem lesz rezonanciálja, eltévesztette a célját, elsorvad, elpusztul. Ez a munka a jelen pillanatban csak a szó hétköznapi értelmében van befejezve, mert ez a munka nem állhat meg soha.”

Magyar néprajzi lexikon

Kiadványunk a kurrens magyar néprajzi könyvkiadás egyik meghatározó alapművét tartalmazza, amely szakembereknek szóló tudományos kézikönyvként és a téma iránt érdeklődő laikusoknak szóló ismeretterjesztésre egyaránt kiválóan alkalmas. A Magyar néprajzi lexikon létrejöttéhez az MTA Néprajzi Kutatóintézete – személy szerint Ortutay Gyula – vezette szerkesztőbizottságnak sikerült az egész néprajztudományt mozgósítania. A csaknem 10.000 szócikk megírásában a tudományág valamennyi jeles alkotója részt vett. Az Akadémiai Kiadó gondozásában, 1977–1982 között megjelent, papírkiadásban több mint ötvenezres példányszámot elérő, ötkötetes lexikon a szaktudományon kívül is elősegíti a folklór, az etnográfia jelenségeinek és fogalmainak értelmezését. A rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit is felhasználva a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyv mindmáig.

A magyar nyelv szótára

Az 1860-as években megjelent mű anyaga a szavak értelmezését illetően még ma is egyedülálló értéket képvisel, a magyar nyelv egy korábbi állapotának hű tükre, számos, azóta nyelvünkből már kiveszett szó tára. A „Czuczor–Fogarasi” sokáig nélkülözhetetlen kézikönyve volt az anyanyelvünkkel foglalkozóknak, s manapság is a magyar nyelvészet páratlan kincse.

Magyar nyelvtörténeti szótár

1890 és 1906 között jelent meg a Magyar nyelvtörténeti szótár, az első három kötet Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerkesztésében, „a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig” alcímmel, a kiegészítő, negyedik kötet (javarészt Szamota István és Zolnai Gyula munkája) „Magyar oklevél-szótár – régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye” címmel. Összegyűjti és értelmező magyarázatokkal látja el a kódexekben, régi nyomtatványokban, oklevelekben, egyéb iratokban fennmaradt ősi szókincsünket.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

A „TESZ” 1967 és 1976 között jelent meg, mindmáig a magyar nyelv leírásának, történetének alapvető kiadványa. Körülbelül 12.000 szócikket tartalmaz, a magyar szókészletnek a köznévi elemeit dolgozza föl. A magyar nyelvű szótár mellett annak német nyelvű változatát is közreadjuk.

Magyar tájszótár

A Szinnyei József szerkesztette kétkötetes szótár (1893-1901) a magyar népnyelvnek elsősorban a nyomtatott forrásokban fellelhető szókincsét gyűjti össze.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
A „TESZ” 1967 és 1976 között jelent meg, mindmáig a magyar nyelv leírásának, történetének alapvető kiadványa. Körülbelül 12.000 szócikket tartalmaz, a magyar szókészletnek a köznévi elemeit dolgozza föl. A magyar nyelvű szótár mellett annak német nyelvű változatát is közreadjuk.

 

Magyar írók élete és munkái

A hiánypótló hatalmas mű összeállításához 1860 után fogott hozzá a szerző, ami végül 1891-ben jelent meg. „Írta a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából id. Szinnyei József, a Magyar Nemzeti Múzeumi hírlapkönyvtárának őre.” – áll az impozáns sorozat borítóján. A fáradhatatlan szorgalmú bibliográfus (kortársai emiatt „gőzhangyának” nevezték) így ír műve bevezetőjében: „Célom: az egész hazai irodalmat életrajzokban összefoglalni, hogy annak minden ága lehetőleg teljesen legyen abban képviselve. Miként a hadviselésnél nem egyedül a hadvezérek nyerik meg a csatát, úgy az irodalomban is minden közmunkás figyelmet érdemel a kutató részéről. Midőn 1860-ban egy ily munka irásához fogtam, ismertem föladatom nehézségeit; tudtam, hogy csaknem egy század mulasztását kell pótolnom oly időben, mikor közkönyvtáraink még rendezetlenek voltak és hirlapjaink igen mostoha sorsban részesültek.” Szinnyei József műve, a 14 kötetes, közel 30.000 életrajzot tartalmazó Magyar írók élete és munkái c. írói lexikon, három évtized fáradhatatlan szorgalmának eredménye. Az életrajzgyűjtemény az 1900-as évekig élt szerzők munkásságának tanulmányozásához ma is nélkülözhetetlen forrás. A lexikon cikkeinek első részét az életrajzi adatok alkotják, melyet az ismertetett szerző önálló műveinek időrendben történő felsorolása követ. Majd a cikkek, tanulmányok megjelenési adatai következnek, ezután feltünteti az egyes írók arcképeinek lelőhelyét és a róluk írt fontosabb műveket. A lexikon adatai pontosak, ma is megbízhatóan használhatók. A szerző az „író” fogalmát tágan értelmezi: írónak tekint mindenkit, akinek magyarul vagy idegen nyelven megjelent valamely írásműve, vagy kéziratot hagyott hátra. Ezt a nagy értékű, de nyomtatásban gyakorlatilag hozzáférhetetlen lexikont tartalmazza kiadványunk, amely így a mai olvasóknak, kutatóknak is elérhetővé válik.

Magyar életrajzi lexikon

A Magyar Életrajzi Lexikon a magyar történelem, kultúra és tudomány nevezetes, ma már nem élő alakjait bemutató lexikon, amely teljes gyűjteményként a maga nemében egyedülálló Magyarországon. A lexikon 1994-ig négy kötetben, összesen több mint négyezer sűrű oldalon jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A gyűjtemény, amely mintegy 20 ezer szócikket tartalmaz, közel harminc év kutatómunkájának az eredménye, amelyben több száz munkatárs vett részt. Az utolsó kötet adatgyűjtése 1990-ben fejeződött be. A lexikon azoknak a személyeknek az életrajzát mutatja be, akik emlékezetesen, tehát akár mint híres, akár mint hírhedt emberek nyomot hagytak a magyar történelem alakulásában, a politikai, tudományos, gazdasági és kulturális életben, a művészetek vagy a sport területén. Ez a gyűjtemény az első hazai kísérlet egy általános, a magyarság teljes történetét átfogó életrajzi lexikon megteremtésére. A mű eredeti megjelenése óta lehetőség nyílt több életrajz újrafogalmazására, további életrajzok felvételére, az adatok és bibliográfiák kiegészítésére. Az új, átdolgozott életrajzokat akárcsak a korábbi kiadvány szövegét Kenyeres Ágnes állította össze. „A Magyar Életrajzi Lexikon megjelenése eseménye a magyar tudományos életnek; talán a legfontosabb hézagpótló munka […]” — Czigány Lóránt, Új Látóhatár, München, 1967. „1957 és 1962 között, "kirúgásos" éveim alatt a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztésében segédkeztem. Sokan voltunk ott 56-osok. [. . .] Így kerültem az orvostörténettel kapcsolatba.” — Antall József, Magyar Nemzet, 1990. április 20. „[…] nemcsak szakmailag elsőrangú és hiteles lexikon […] adatanyaga tiszta elrendezéssel várja, és önbecsülésre, a személyes nemzeti értékeink okán érzett örömre serkenti az érdeklődőt.” — Tarján Tamás, Népszabadság, 1994. május 28. Lemezen megvásárolható kiadványunk egy sor egyébb lexikont is tartalmaz.

Világirodalmi lexikon

Az eredetileg hat kötetesre tervezett, végül 18 kötetes enciklopédia az Akadémiai Kiadó gondozásában, Király István és Szerdahelyi István szerkesztése alatt, 1970-1995 között jelent meg.
E kézikönyv időben és térben egyaránt tekint közelre és távolra: nemcsak a klasszikus múlt irodalmának kiemelkedő alakjait, hanem korának szárnyat bontó fiatal íróit is bemutatja, s nemcsak az úgynevezett nagy irodalmakkal foglalkozik, hanem beszámol olyan irodalmakról is, amelyekről keveset vagy éppen semmit sem tudtunk, sőt, az irodalomelmélet kérdéseiben is eligazít. Összeállításában mintegy másfélezer bel- és külföldi munkatárs működött közre. Az egyes cikkek nemcsak meghatározást vagy életrajzot adnak, hanem ismertetik és értékelik a műveket és az életmű egészét, s gazdag bibliográfiát nyújtanak, amely a külföldi írók munkáinak magyar fordítását és a róluk szóló műveket is tartalmazza. E mű a maga kb. 70 ezer címszavával, 16 ezer nyomtatott oldalt magába foglaló 18 kötetével a magyar irodalomtudomány legmonumentálisabb teljesítménye, egyben a világ legnagyobb irodalmi lexikona. Olyan terjedelmű és színvonalú kézikönyv, amilyennel a legnépesebb nyelvterületek, leggazdagabb nemzetek sem rendelkeznek. Címszavainak nagyobb cikkeit a szakirodalom gyakran a tudományos publikációkkal egyenrangúakként kezeli, az alapvető források közé iktatva hivatkozik rájuk. A szöveget egyedülálló képanyag egészíti ki. Az utolsó kötetet egy sor mutató teszi teljessé.
Néhány idézet a Világirodalmi Lexikon korabeli sajtó-visszhangjából:
Megragadóan okos, sokat tudó lexikon ez … Ennek a lexikonnak stílusa van. Cikkei alaposan és jól megírottak. / NÉPSZABADSÁG
… olyan tájakra nyitott ablakot, amelyeket eddig egyetlen magyar, de tudomásunk szerint külföldi szakenciklopédia sem méltatott figyelemre. / MAGYAR HÍRLAP
… az irodalom enciklopédikus teljességére törekedve olyan bő és korszerű fogalmi tisztázást nyújt az irodalom elméleti fogalmainak, terminusainak, műszavainak tekintetében, mint ennek előtte Magyarországon egyetlen ilyen vállalkozás sem. / KORTÁRS
Példamutatóan jól dokumentált kiadvány. / ÉLET ÉS IRODALOM

 

Terjedelem: 85 ezer oldal, 21 GB