Központi Értesítő (1876-1947)

Ár40000 Ft
Adathordozó
Megjelenés2013. február 13.
A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.hu címen.

Ez a tartalom az Arcanum Digitális Tudománytár oldalon is elérhető.

A kiegyezés után létrejöttek a megszerveződő gazdasági élet intézményei, minisztériumai, amelyek sorra jelentették meg az ágazatukat érintő közlönyeiket. Lényegében ezek sorába tartozik a Központi Értesítő is. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikk – a kereskedelmi törvény – rendelkezett róla:

„Második czim. Kereskedelmi czégjegyzékek. 7. § A jelen törvény által előszabott bejegyzésekre a törvényszékek által kereskedelmi czégjegyzékek vezetendők. E jegyzékek nyilvánosak és mindenki által megtekinthetők. A bejegyzésekről és az ezekhez csatolt mellékletekről másolatok vehetők, s azok hitelesített másolatban mindenkinek kiadandók. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és mikénti vezetése külön rendelet által fog szabályoztatni. 8. § A kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések, a mennyiben jelen törvény egyes esetekre nézve ellenkezőt nem rendel, egész kiterjedésükben egy e végre a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi ministerium által kiadandó „Központi értesítő”-ben, a Horvát- Szlavonországban történt bejegyzések pedig az ottani hivatalos lapban haladéktalanul közzéteendők. E mellett a közzététel a törvényszék által az érdekeltek kívánságára és költségére az általuk kijelölendő más hírlapok útján is eszközölhető. 9. § Harmadik személyek irányában a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a „Központi értesitő”-ben, Horvát- Szlavonországban a hivatalos lapban megjelent közzététel napjától bírnak foganattal. A megtörtént közzététel nem tudásával senki sem mentheti magát.”

A cégjegyzékbe történt bejegyzések tehát megjelentek a Központi Értesítő c. közlönyben is, melyet a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter adott ki. Míg az egyes törvényszékeknél vezetett cégjegyzék csak a törvényszék területén működő cégek adatait tartalmazza, addig a Központi Értesítő az összes magyarországi bejegyzett cégét, sőt, 1918-ig az erdélyiekét is, ráadásul az első világháborúig a horvát-szlavónországi cégekét is. A Központi Értesítő 1918 után csak a trianoni Magyarország területén működő cégek adatait tartalmazta, majd a visszacsatolt területeken működőkét is, végül 1945-től 1948-ig, az államosításokig a jelenlegi országhatárokon belül működött és bejegyzett cégekét. Az 1875. XXXVII. tc. alapján felállított cégbíróságok 1876. január 1-jével kezdték meg működésüket, és megszüntetésükig, 1948. december 31-éig teljesítették a törvények és rendeletek előírta feladatukat. A Központi Értesítő 1948 végéig jelent meg.


Terjedelem: 116 ezer oldal, 16 GB