Királyi Közjegyzők Közlönye 1895–1944

Ár40000 Ft
Adathordozó
Megjelenés2014. december 31.
A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.hu címen.

Ez a tartalom az Arcanum Digitális Tudománytár oldalon is elérhető.

Az 1895-ben indított folyóirat a közjegyzőség első jogi kiadványa: célja hogy a közjegyzői réteg szakmai fóruma legyen, a közjegyzői gyakorlatban előforduló kérdésekkel, problémákkal foglalkozzon és elősegítse az egységes közjegyzői gyakorlat kialakulását, megerősödését. Főszerkesztői időrendben Charmant Oszkár, Schilling Rudolf, Holitscher Szigfrid, Fekete László és Szemerjay Petrán Tibor voltak.

A Magyarországi Kir.Közjegyzők Egyletének központi bizottsága a Közlöny első számának előfizetési felhívásában így ír a lap céljáról:

„A perenkivüli jogszolgáltatást hazai szakirodalmunk a jogi szakmának minden ága között eleddig a legkevésbbé karolta fel. Hiányt vél tehát pótolni az alulírt egylet, midőn ezen, a maga tagjai hivatásával oly szorosan összefüggő ág tudományos és gyakorlati szempontból való mívelése czéljából folyóiratot indít; most főképp mikor egész igazságügyünknek minden oldalról foganatba vett átalakítása és fejlesztése munkájából szinte kötelesség, hogy a maga — bármily szerény — részét ezen igazságügy minden munkása kivegye.

A perenkivüli jogszolgáltatás a magánjogok legfontosabb s a mindennapi élet érdekei s igényeivel ezer szálon egybefüggő viszonyaiba nyúl; az örökségi jogban annak legéletbevágóbb kérdései t. i. az örökjog érvényesíthetése, a családi és kötelmi jogban a cselekvésképesség hiánya vagy törvényes korlátozásán eredő állami beavatkozás módja és mértéke, a dologi jogban főként az ingatlan iránti jogok szerzése és átváltozása körüli törvényes föltételek szabályozásával stb. a jogot, annak a legtágabb rétegekbe hatoló és legtöbbször ismétlődő nyilvánulásaiban kiséri és biztosítja; voltakép az egyensúlyában meg nem zavart egészséges folyamain jogélet rendszeres megnyilatkozása.

Alig szükséges tehát mint specziális ágnak e folyóirat által czélba vett művelését különösen indokolnunk. Egyenlő soron vele folyóiratunk a közjegyzői intézménynek, a jogrendben annyira fontos közhitelesség letéteményesének és éppen közhitelű jellegénél fogva a perenkivüli jogszolgáltatás leghivatottabb közegének ügyét fogva szolgálni; a mennyiben a közjegyzőség elméleti és gyakorlati kérdéseit állandóan napirenden tartani, az intézménynek a hazai jogszolgáltatás érdekei értelmében folytonos fejlesztésére hatni, az ország összes közjegyzői működését lehetőleg egyöntetűvé tenni s jelentőségét emelni lesz ügyekezete.

E mellett, a terjedelme által szabott határok közötti figyelemmel lesz jogéletünk egyéb jelenségeire és főkép azokra a törvényhozási kérdésekre, melyek, bár tulajdonképi programmján kívül esnek, igazságügyünk fejlődésére való jelentősegük miatt a hazai jogászt általánosabb szempontokból is érdekelhetik.

Ezen czélzataira támaszkodva vagyunk bátrak e folyóiratot tisztelt kartársainkon kívül a hazai jogászközönségnek általában is figyelmébe és pártfogásába ajánlani.”


Terjedelem: 15 ezer oldal, 3 GB