Minisztertanácsi ülések napirendi pontjai 1867-1944

ÁrNem forgalmazott
Adathordozó
Megjelenés2001. október 1.

Kiadványunk a kiegyezéstől az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak — válogatás nélküli — teljes jegyzékét közli. A most lemezre vitt adatbázis a korábbi évtizedekben a Polgári Kori Kormányszervek Osztályán a jegyzőkönyvek tartalomjegyzékéről készített cédulakatalógusra épül. Az adatbázis szerkesztése során a rögzített, mintegy 8 millió karaktert kitevő anyagot az eredeti jegyzőkönyvek napirendi pontjaival is összevetettük, mely munka során egy sor javítást is végrehajtottunk. Ezen időszak kormányainak teljes névsorát is megtaláljuk a CD-n.

A magyar minisztériumok számát és ügykörét a király elnöklete alatt 1867-ben tartott miniszteri értekezleten határozták meg. Az ún. összminisztérium a miniszterelnökből és nyolc miniszterből állt, és az alábbi — korabeli megfogalmazás szerint — ügyköröket intézték: belügyek; országos pénzügy; közmunka- és közlekedési eszközök, hajózás; földművelés-, ipar- és kereskedés; vallás- és közoktatás; igazságszolgáltatás és kegyelem; honvédelem, a nyolcadik miniszter pedig az uralkodó mellett tartózkodva az ún. király személye körüli teendőket látta el. 1868-ban kilencedikként egy tárca nélküli minisztert is kineveztek, aki a horvát-szlavón-dalmát ügyeket intézte.

A Horthy-korszakban működő kormányok miniszteri tárcái az önálló államiság kívánalmai szerint változtak meg. Létrejött az önálló magyar Külügyminisztérium, lényegesen módosult a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium feladatköre. A tárcák közül megszűnt a király személye körüli miniszteré, a gazdasági területen pedig új minisztériumok alakultak. A két világháború közötti időszakban a minisztertanács elé kerülő előterjesztések köre a megváltozott politikai és gazdasági körülményeket tükrözte. A témakör rögzítése nélkül a minisztertanács elé került minden olyan ügy, amely az új határok között a társadalmi és gazdasági konszolidáció elérését, majd a revíziós törekvések érdekében a második világháborúban való „helytállást” szolgálta.

A CD az 1867 és 1944 közötti évek kormányzati munkájának keresztmetszetét nyújtja korszerű, kereshető formában a kutatók és az érdeklődők számára.

Összeállította és szerkesztette: Soós László