MOL térképtára II. - Helytartótanácsi térképek 1735-1875

Ár16000 Ft
Adathordozó
Megjelenés2006. december 1.
A kiadványt megrendelheti az info@arcanum.hu címen.

Ez a tartalom az Hungaricana oldalon is elérhető.

A Magyar Országos Levéltár több tízezer régi térképet őriz. A Kiadók — a MOL és az Arcanum Kft. — célja, hogy a Térképtár nagyobb egységeit (hivatali szervek, családok térképeit) teljes egészében a szakmai nyilvánosság és a nagyközönség elé tárja. A DVD-kiadványsorozat második darabja az S 12 törzsszám, a Helytartótanácsi térképek (1735—1875) gyűjteményét tartalmazza.

A Magyar Királyi Helytartótanács 1724-ben jött létre. 1848-ban a magyar, késobb pedig a birodalmi minisztériumok és egyéb területi alapon szervezett hatóságok átvették feladatkörét, majd 1861-től kezdve 1867-ig, a polgári kori minisztériumok megszervezéséig, eredeti hatásköréhez hasonlóan működött tovább. Egyes alárendelt szervei, illetőleg a fennhatósága alá tartozott közalapítványi uradalmak ennél tovább is fennálltak.

A helytartótanács mint központi végrehajtó szerv közvetlen kapcsolatban állt a vármegyékkel, a városokkal és az alsóbb fokú királyi hivatalokkal. Gondoskodott a Magyar Udvari Kancellária közvetítésével hozzá érkező uralkodói rendeletek végrehajtásáról, és közvetítette az uralkodó felé a törvényhatóságoktól beérkezett jelentéseket, panaszokat, javaslatokat. Hatásköre — a kincstári birtokok és jövedelmek igazgatását, valamint a haderő vezényletét kivéve — kiterjedt az életnek mindazon területére, amelyet az államhatalom ellenőrzése és irányítása alá vont. A közigazgatáson kívül a helytartótanács foglalkozott az adóüggyel, hadellátással, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a mezőgazdaság ellenőrzésével, a jobbágy—földesúri viszonnyal, a közoktatás, a könyvkiadás és a köz-egészségügy működtetésével, a különféle alapítványok felügyeletével is. A Helytartótanácsi Levéltár iratanyagában ezért bőséges forrásanyag található a társadalom, a gazdasági élet és a különböző tudományágak történeti kutatásaihoz. Az itt digitálisan közreadott térképeket különféle irat-együtteseiből emelték ki, az eredetileg hozzájuk tartozó iratokat a Helytartótanácsi Levéltár őrzi.

A térképanyag egyik fontos részét alkotják a mező- és erdőgazdasági, ezen belül úrbéri, úrbéri felmérési, tagosítási térképek, amelyek területi adatokat és birtokosneveket is feltüntetnek. E térképcsoport bizonyos szempontból a kataszteri térképek elődjének is mondható. A sószállító, kereskedelmi és postaúttérképek vámügyekkel kapcsolatos adatokat is tartalmaznak, és bemutatják a környék hegy- és vízrajzát is. Kisebb számban vasúttérképeket is találunk. A bányatérképek a bányák felmérésének céljából készültek. A térképek másik jelentős része a vizek felmérését, szabályozását, csatornák szakaszait ábrázolja, ezeket sokszor mellékletek egészítik ki, így a folyók hossz- és keresztszelvényei, hídtervek. A gyűjteményben megtalálható számos középület (iskola, városháza, templom, gazdasági és lakóépületek) tervrajza, valamint típusterve is.

A szöveges adatbázis minden tétel legfontosabb adatait tartalmazza kereshető formában, míg a nagy felbontású képek megjelenítését hatékony képkezelő program támogatja. A hatalmas gyűjtemény két darab kétrétegű lemezen fért el: az „A” lemezen az elsű (Divisio I—X.), a „B” lemezen a második (Divisio XI—XX.) felét találjuk a térképeknek. A teljes anyagot a merevlemezre másolva „egyben” használhatjuk az adatbázist, ehhez mintegy 15 GB hely szükséges. A merevlemezre való telepítésről a tokban található kártya igazít el.