Bolus
Bolus (lat.). a. m. agyag. B. alba, fehér agyag, a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; olyan pirulák készítéséhez használják, amelyek maró fémsókat tartalmaznak, p. higanykloridot, ezüstnitrátot, rézszulfátot. B. armena a. m. örmény agyag. Lomnosz szigetéről való agyagféleség, mely bőven tartalmaz ferrioxidot, amitől vörös színü Régebben ez volt hivatalos és egyik alkotó része az u. n. sérvellenes tapasznak (emplastrum ad rubturas). B. rubra a. m. vörös agyag. - B.-t (Bissen) magyarul «falat»-nak nevezik. A pilulánál nagyobb és lágyabb golyó- vagy tojásalaku gyógyszeralak. Ritkán rendelik a gyógyszert ez alakban, mivel bevenni kellemetlen. Sok esetben előnyösen helyettesíthető oly zselatin tokokkal, melyek az illető gyógyszert tartalmazzák.
B. ásványi szempontból (bol, lemnoszi főld, szfragid, pecsétföld), az olyan többé-kevésbbé zsiros tapintatu és zsirfényü, barnás, kagylós törésü agyag, mely a vizben sustorgás közben szögletes darabokra esik szét, azután pedig finoman földes, képlékeny anyaggá. Égetve megvörösödik; ha mangánt is tartalmaz, sötét barnává lesz (ciprusi umbra). K. 1-2; fjs. 2.2-2.5. Anyaga vasoxid tartalmu kovasavban gazdag aluminium-szilkát. Százalékos összetétele: kovasav 42%, timföld 20-25%, vasoxid 10-12%, viz 24-25%, néha kevés mangánoxidot, kaliumoxidot, magnéziát s mészföldet tartalmaz. Eruptiv kőzetek, különösen pedig a bazalt-tufák, prfir meg fonolit hasadékaiban találni. Előfordul még szerpentinben, csillámpalában, mészkőben és ércfekvőhelyeken is. Nálunk egy kevés van Telkibányán, Tokaj vidékén, Rézbányán, Betléren stb. Sok van Sziléziában (Striegau, Steinhau, Goldberg), Göttinga vidékén, a Habichtswaldban, Szászországban (Seidenberg), a Rhön hegységben, Csehországban, a Kaiserstuhlban. Toszkánában Siena mellett nagyon szép s finom gesztenyebarna szinü B.-t bányásznak (terra di Siena) ugyszintén Kis-Ázsiában (Sinope) s Ciprus szigetén (mangán tartalmu).
