Bevett vallások
Bevett vallások (religiones receptae) alatt értik nálunk azokat a vallásfelekezeteket, melyeket, mint ilyeneket, az állam oltalmába vesz, számukra a szabad vallásgyakorlatot biztosítja, tagjaik polgári és politikai jogaik élvezetében nem háborgattatnak; belső szervezetüket, önkormányzati és egyéb jogaikat az alkotmány elismeri, törvényileg biztosítja és a felekezetek közti viszonyt az 1848: XX. és az 1868: LIII. t.-cikkek az egyenlőség és viszonosság elveinek megfelelőleg szabályozzák. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium 1887. 2435. sz. a. rendeletet bocsátott ki, melyben a bevett vallás fogalmát következőleg határozza meg: bevett vallás közjogilag a vallásnak törvényes oltalom alá helyezését, jogainak törvényes védelmét és biztosítását jelenti; továbbá, hogy a vallás bevételével az illető hitsorsosok mindenkor bizonyos jogok élvezetében részesülnek. Magyarországon bevett vallások: a katolikus, a két protestáns, az egyesült görög, a görög keleti és az unitárius. A bevett vallás kifejezése, mint jogi műszó Erdélyben keletkezett, hol a három nemzet (magyar, székely, szász) és a négy bevett vallás (katolikus, két protestáns és az unitárius) képezték a politikai nemzetet. Erdélytől a magyar törvényhozás is átvette és az 1791: XXVI., 1844: IV . és V., 1848: XX., 1868: LIII. t.-cikkek szólnak róla.
