Próba-szerencse tanulás.
Próba-szerencse tanulás.
A kutya tanulásának legjellemzőbb formája; próbálkozás és tévedés módszerének is nevezik. Lényege, hogy az állat egy-egy új feladat megoldásához bizonyos számú sikertelen próbálkozás után, a véletlen siker tapasztalatából jut el. Erről könnyű meggyőződni, pl. az ún. madzagos kísérlettel, amely otthon is elvégezhető. Kössük pórázra a kutyát, rakjunk eléje egy zsinórra kötött húsdarabot, hogy az állat láthassa, de ne érhesse el. A madzag szabad végét olyan távolságra tegyük a kutya elé, hogy azt megkaparinthassa. Egy csimpánz ilyen esetben azonnal megragadná a madzagot, és odahúzná magához a csemegét. A kutya előbb ráncigálja a pórázt (amely azonban nem enged), leül és ugat, felugrik, végül izgalmában és türelmetlenségében nagyot ásít; nézi a gazdáját, hiszen megszokta, hogy a "falkavezér" kilátástalan helyzetekben a segítségére siet. Ha mindez nem használ, tovább ugat, esetleg pacsit ad; korábbi élményei ugyanis megtanították rá, hogy ezzel sikert érhet el. Kaparja a padlót, végigpróbálja teljes öröklött és tanult cselekvéskészletét, mindazt, ami korábban más problémákkal küzdve sikerre vezetett.
Némelyik eb próbálkozásai folyamán bekövetkezik az a pillanat, amikor lefekszik v. leül és szemrevételezi a kísérleti berendezést; majd hirtelen felugrik, lábával kaparni kezdi v. a szájába veszi a madzagot, és magához húzza a húst. A helyzet ilyenfajta megoldása az ember esetében az ún. aha-élmény (hirtelen belátás). A reakció szintjén valami hasonlót találunk a kutyáknál is; de a magasabb (pszichikai) agyműködés ehhez vezető és a szituációt feldolgozó mechanizmusaiban - a kutyaagynak az emberhez képest alacsony fejlettsége miatt - óriási különbség van az ember és az állat között.
A legtöbb kutya azonban megmarad a próbálkozás és a tévedés viselkedési szintjén. Addig kísérletezik, amíg a türelmetlen kaparászás közben, teljesen véletlenül valahogy meg nem mozgatja a madzagot, és észre nem veszi, hogy a kívánatos falat ettől közeledik. A sikerre vezető mozdulat ismétlésével azután eredményt ér el.
Sok eb azonban még ekkor sem veszi észre az összefüggést a madzag és a hús között; újból és újból eredménytelen mozdulatokkal próbálkozik, végül feladja a küzdelmet.
A ~nak tehát az a lényege, hogy az állat a sikertelenül végződött kísérletet valamilyen apró módosítással többször megpróbálja, és a véletlenül hatásosnak mutatkozó eljárás rögződik az emlékezetében.
A modern viselkedéskutatások során azt is kiderítették, hogy a tanulás nem mindig próba-szerencse alapon, kizárólag kaotikus reakciók megnyilvánulásain keresztül történik. A próbálkozások sokszor nem teljesen véletlen jellegűek, hanem valamiféle meghatározott mederben zajlanak le. A fejlődés bizonyos fokán már valamilyen - szinte intellektuális - "átgondolt" viselkedés is létezik. (» Képzettársítás, » Tanulás)
Az ajtónyitás fortélyát hamar megtanulja a kutya
