Teschen (csehül Tesin, lengyelül Cieszyn), az ugyanily nevü osztrák-sziléziai kerületi kapitányság székhelye, az egykori T. hercegség fővárosa az Olsa jobb partján, a Beszkidek É-i lábánál, vasút mellett, (1890) 15,220 lak., lenfonással, fegyver-, hajlított fabutor-, kocsikészítéssel, bőr- és posztógyárral, fürészmalommal; spiritusz-, vasáru-, sajt-, sör-, szesz- és cérnakereskedéssel; többféle iskolával. Legjelentékenyebb épületei az egykori dominikánus, az evangelikus templom és tartományi gyülés háza; ebben kötötték 1779 máj. 13. Mária Terézia és II. Frigyes a T.-i békét, amely a bajor örökösödési háborunak vetett véget.
Az egykori T.-i hercegség eredetileg a felső-sziléziai hercegeké volt, akik a cseh királynak vetették magukat alája; midőn ezeknek férfiága 1625. kihalt. a hercegség a cseh koronára szállott. 1722. VI. Károly császár Lipót József Károly lotaiai hercegnek adta. 1766. Szász-T.-i herceg címen I. Ferenc császár leányának férje Albert szász herceg kapta meg, akitől 1822. Károly főherceg, 1847. Albert és 1895. Frigyes főherceg örökölték. V. ö. Biermann, Gesch. d. Herzogtums T. (1894); Peter, T. (1875).