PIRICS
PIRICS, fn. tt. pirics-ět, harm. szr. ~e. 1) Mint hangutánzó jelent ütést, melyet elpeczkelt újjal, vagy valamely kisebbféle eszközzel teszünk. Egyezik vele: fricska. Innen: nyakpiricset adni am. nyakon ütni, peczczenteni. 2) Lapoczka, paczka, melylyel ütnek. Piricscsel a gyermek tenyerére csapni. 3) Katonai nyelven am. a német Pritsche t. i. lészaféle nyoszolya, katonaágy az őrtanyákon.
