Egy óceán bezárul
Egy óceán bezárul
A Gömör-Tornai-karsztvidék sajátos arculata – a karsztos formakincs, a felszín alatti vízhálózat, a nagyszámú barlang – a fennsíkokat felépítő Szilicei-takaró középső-triász mészköveiben alakult ki (Wettersteini mészkő, Gutensteini mészkő és dolomit, Stei-nalmi mészkő). A felsorolt mészkövek – a hozzájuk társuló agyagpalával és homokkővel együtt – a mezozoikumban, az Európa és Afrika között húzódó Tethys-óceán európai selfterületén keletkeztek, ahol csaknem az egész triász folyamán zátony- és lagúnakörnyezetben folyt a karbonátos üledékképződés.
Egymásba olvadó töbrök a Pelsőci-fennsíkon
A karsztvidék szerkezetének kialakulása az alpi hegységképződés során, két szakaszban ment végbe. Az elsőben az üledékgyűjtő felső-jura kori bezárulását, óceáni lemezének szubdukcióját a felső-krétában a karbonátos összlet aljzatról való lenyíródása és délre való áttolódása követte (takaróképződés). Az így létrejött Szilicei-takaró az óceáni képződményekre csúszott (Mel-létei-sorozat), amely utóbbiak eközben kisfokú metamorfózison estek át. Ezt követően a kéregvastagodással együttjáró tektonikai mozgások izosztatikus kiemelkedéshez vezettek: a Gömör-Tornai-karszt hosszú időre szárazulattá vált. Valószínűleg ekkor keletkeztek azok a trópusi kúpkarszt-felszínek, amelyeknek maradványait kúp formájú hegyekként a Pelsőci-fennsíkon (Kis- és Nagy-Hegyes), a Barkai-fennsíkon (Selyp-domb, Matesz-kő stb.), és az Aggteleki-karszt Vörös-tavának uvalájában (Medve-sziklák) láthatjuk.
A szerkezetalakulás második szakaszában – a felső-oligocén és a középső-miocén között – a karsztvidék végleges szerkezetét a déli peremén lejátszódó vízszintes elmozdulások alakították ki. A Rudabányai-hegység tömbjeinek délnyugat-északkeleti elvonszolódása és torlódása lapos redőkbe préselte a kőzeteket. Azok a kemény mészkövek, amelyek ma a karsztos planinákat alkotják, az így létrejött szinklinálisokban őrződtek meg. Az antiklinálisok pedig többnyire felhasadtak, felszínre került a puha agyagpala és homokkő, amelyek eróziós úton továbbmélyültek és völgyekké alakultak. Ilyen geomorfológiai inverzióval keletkezett antiklinális völgy a Torna-, a Ménes- és a Jósva-völgy a mészkőplaninák között.
