Kakukfű-fojtó aranka.
Kakukfű-fojtó aranka.
Cuscuta Epithymum Murr. – (Arany fonalfű, boldogasszonyhaja, fecskefonal, fonalfűnyűg, gerény- v. görényfű, hajnevelő fű, herefene, herefojtó, köszvényfű, luczernakosz, paplanfű, pippany. – Term. r.: Szulákfélék. Convolvulaceae.) – 16. t. 6. k. Egyéves. Szára fonalszerű, elágazó és rendszerint veres. Lomblevele nincs. Virágai aprók, egyetlen murvalevéltől támasztott gömbben, úgynevezett csembők virágzatban. Kocsánya igen rövid vagy hiányzik. Csészefogai körülbelül akkorák, mint a párta csöve. Pártája 4–5 mm h.; csöve akkora mint kevéssé kihegyezett fogai; halvány rózsaszínű v. fehér. Bibeszála hosszabb mint a magház; bibéje még hosszabb. Terem az egész országban. 6–10.
Az aranka magja a földben csirázik ugyan, de gyökérkéje csakhamar elpusztul; fiatal szára rácsavarodik valamely szomszédos növényre, szivókákat bocsát bele és összes táplálékát e gazdanövényből fedezi. A gazdanövényekben nem nagyon válogatós. Él kakukfűvön, pillangósokon (főleg herén és luczernán, zanóton, bükkönyön), répán... sőt a félélősködő csormolyán és zsellérkén is találták már. A termesztett-növényeket teljesen elölheti, ezért igen káros gyom.
A lóherén különösen gyakori a nagyobb és gazdagabb virágú herefojtó aranka (C. Trifolii Bab.); ennek a virágai kocsányosak s a csésze fogai csak félakkorák mint a párta csöve.
Könnyen felismerhető az egybibéjű aranka – C. lupuliformis Krock. – (Term. r.: Szulákfélék. Convolvulaceae.) – Egyéves. Évelő. Ez a legnagyobb; 4–5 m. h. szára 4–5 mm vastag, zsinórszerű. Csaknem ülő virágai fürtösek. A párta csöve még egyszer akkora mint a szegélye és csak egy bibeszála van. Fákra fut és, a legészakibb vármegyék kivételével, mindenütt terem. 6–8.
Más honi fajok: C. Epilinum Wh (lenföldön), – europaea L., – obtusiflora Humb., – suaveolens Sér., – urceolata Kunze. – Amerikai gyommagvakkal behurczolt faj a C. glomerata Choisy.
