Virág Benedek: LXVI XANTHUS ÉS ESZÓPUS
LXVI
XANTHUS ÉS ESZÓPUS
XANTHUS ÉS ESZÓPUS
Felesége Xanthust egynéhány napig elhagyá,
Kit a filozófus hivata több ízben haza;
De a kevély és mérges asszony nem tudott
Fogadni szót; sőt méginkább durcáskodék:
A jó férj járt, kelt, de sehul kedvét nem lelé.
Látván Eszópus ura bús aggódásait,
Én, mond, ha akarod, megteszem: hogy itt legyen
Holnap; bizd rám e dolgot. Ne gyötörd lelkedet.
Másnap magához pénzt vevén, piacra megy;
Ott öszvevásárol s szed sok kappant, ludat,
Récét, sok csirkét, fácánt, nagy szarvas-tagot,
Vaddisznóból is jó darabot, jár ide s oda;
És még házanként mindent, amit gondola
Szükségesnek nagy lakodalomra, keresgetett.
Asszonya szüléi házokhoz mint tévedő,
Noha készakarva, bément, s kérdezősködött,
Volna-e, mit pénzért adni akarnának neki.
Egy szolga kérdé tőle, kinek számára szedsz
Ennyit? Xanthus filozofus, az uram, így felelt,
Holnap mennyegzőt tart: számos vendégei
Lesznek: vajh, öszveszedhetnék még többet is!
A szolga nagy sietséggel visszaszaladott,
És a durcás asszony előtt a történetet,
Tudnillik amit látott és hallott, elég
Nyersen s bőségesen elbeszélte; a Madám
Halavány viaszként elsárgult, majdmeg pirult.
Mit tenne? hazatért, és urával csendesen
Megbékélt. A nagy vacsorához vigan ültenek.
Kit a filozófus hivata több ízben haza;
De a kevély és mérges asszony nem tudott
Fogadni szót; sőt méginkább durcáskodék:
A jó férj járt, kelt, de sehul kedvét nem lelé.
Látván Eszópus ura bús aggódásait,
Én, mond, ha akarod, megteszem: hogy itt legyen
Holnap; bizd rám e dolgot. Ne gyötörd lelkedet.
Másnap magához pénzt vevén, piacra megy;
Ott öszvevásárol s szed sok kappant, ludat,
Récét, sok csirkét, fácánt, nagy szarvas-tagot,
Vaddisznóból is jó darabot, jár ide s oda;
És még házanként mindent, amit gondola
Szükségesnek nagy lakodalomra, keresgetett.
Asszonya szüléi házokhoz mint tévedő,
Noha készakarva, bément, s kérdezősködött,
Volna-e, mit pénzért adni akarnának neki.
Egy szolga kérdé tőle, kinek számára szedsz
Ennyit? Xanthus filozofus, az uram, így felelt,
Holnap mennyegzőt tart: számos vendégei
Lesznek: vajh, öszveszedhetnék még többet is!
A szolga nagy sietséggel visszaszaladott,
És a durcás asszony előtt a történetet,
Tudnillik amit látott és hallott, elég
Nyersen s bőségesen elbeszélte; a Madám
Halavány viaszként elsárgult, majdmeg pirult.
Mit tenne? hazatért, és urával csendesen
Megbékélt. A nagy vacsorához vigan ültenek.
