Virág Benedek: IV. ZSOLTÁR
IV. ZSOLTÁR
Mikor segítségemre hittalak, Istenem,
Kérésemet meghallgatád:
S inségeim közt jó ügyemben ekkorig
Voltál erős vigasztalóm.
Szánj meg, könyörgök. Büszke, pártos férjfiak!
Meddig gyaláztok engemet;
Hazug s csalárd árnyékokon kapdostok-e?
S vajon miért? Kell tudnotok,
Kit az Úr kiválasztott, s böcsűl mint kedvesét,
Azon ha hozzá szól, segít.
Rettegjetek, s ne vétsetek: feküvés korán
Ágyaitokon tanakodjatok
Magatokban arról, amit érez szívetek;
Nyugodjatok, hallgassatok.
Igaz áldozatot áldozzatok: s az Úr maga
Minden reménységtek legyen.
Mondják sokan: Ki juttat el bőségre? - Vess,
Uram, reánk fényes szemet;
Ez több örömet ád énnekem, mint őnekik
Sok asztag, és bőves szüret.
Békével alszom éjeimben, mert, Uram,
Te ezt remélteted velem.
Kérésemet meghallgatád:
S inségeim közt jó ügyemben ekkorig
Voltál erős vigasztalóm.
Szánj meg, könyörgök. Büszke, pártos férjfiak!
Meddig gyaláztok engemet;
Hazug s csalárd árnyékokon kapdostok-e?
S vajon miért? Kell tudnotok,
Kit az Úr kiválasztott, s böcsűl mint kedvesét,
Azon ha hozzá szól, segít.
Rettegjetek, s ne vétsetek: feküvés korán
Ágyaitokon tanakodjatok
Magatokban arról, amit érez szívetek;
Nyugodjatok, hallgassatok.
Igaz áldozatot áldozzatok: s az Úr maga
Minden reménységtek legyen.
Mondják sokan: Ki juttat el bőségre? - Vess,
Uram, reánk fényes szemet;
Ez több örömet ád énnekem, mint őnekik
Sok asztag, és bőves szüret.
Békével alszom éjeimben, mert, Uram,
Te ezt remélteted velem.
Dávid sajnosan emlékezvén szenvedéseiről az Istentől vett segítségen
örvend, és a mennyei Gondviselőnek igazságát hirdeti.
örvend, és a mennyei Gondviselőnek igazságát hirdeti.
