Virág Benedek: CXXVII. ZSOLTÁR
CXXVII. ZSOLTÁR
Boldog az, ki félelemben
ÉI, s az Úrnak útain
Jár, s azokról félre őtet
Nem ragadja a világ.
Halld te ezt, ki tenmagadnak
Szorgalommal dolgozol,
S kit, hogy élhess jó kenyérrel,
Munka, fáradság epeszt.
Hitvesed lesz, mint gerezddel
Bő lugas házad körűl,
Magzatod nő asztalodnál:
Mint olajfa vesszei.
Íme, aki féli Istent,
S tőle függ, igy áldatik.
Rád is a Sion hegyéről
Öntsön áldást kivánom.
Lásd soká szent várasunkat
Boldogúl tündökleni;
Lásd fiadnak kisdedit, lásd
Békességben Israelt.
ÉI, s az Úrnak útain
Jár, s azokról félre őtet
Nem ragadja a világ.
Halld te ezt, ki tenmagadnak
Szorgalommal dolgozol,
S kit, hogy élhess jó kenyérrel,
Munka, fáradság epeszt.
Hitvesed lesz, mint gerezddel
Bő lugas házad körűl,
Magzatod nő asztalodnál:
Mint olajfa vesszei.
Íme, aki féli Istent,
S tőle függ, igy áldatik.
Rád is a Sion hegyéről
Öntsön áldást kivánom.
Lásd soká szent várasunkat
Boldogúl tündökleni;
Lásd fiadnak kisdedit, lásd
Békességben Israelt.
A választott népet elejétől fogva sokféle ellenség szorongatta, de az irgalmas Isten megmentette. Ezután sem fogja elhagyni. Így a békességes tűrésre inti Dávid ezen énekben.
