Tompa Mihály: HALOTT FELETT.
Sugárotok hogy elfogyott! |
A zengő ajk hogy megfagyott! |
Korán jött élted alkonya, |
Hogy légy a sír menyasszonya ... |
Mosolygásod nem ösmerém, |
Míg a tavasznak idején |
Nem vendég, szomszéd vagy rokon, - |
Por és verejték arcomon, |
És összetéve két kezem, |
Bánkódom és emlékezem ... |
Korán, korán lehervadott |
Fehér liljom, fehér halott! |