Tinódi Sebestyén: [XIX.] AZ SZALKAI MEZŐN VALÓ VIADALRÓL
AZ SZALKAI MEZŐN VALÓ VIADALRÓL
Támaszta az Isten az keresztyén népre |
Pogán fejedelmet nagy veszödelmére, |
Jelösben mindönnel ez magyar nemzetre, |
Parancsolatszegésért büntetésére. |
5 | Jól értitök az terek császár hatalmát, |
Itt Magyarországban oly nagy birodalmát, |
Mely nagy gazdagsággal bírja Buda várát, |
Ez országnak hatta néktök fél gallérát. |
Nagy veszödelmeket az Budából tésznek, |
10 | Kin szegín magyarok igen veszíkölnek. |
Minap Memhet basa szóla terekeknek, |
Hogy nagy gyorsasággal véle készülnének. |
Oly igen haragutt az szegín pórokra, |
Hogy meg nem hóldolnak szolgálni Budára, |
15 | Nyolcezeren kiszálla ő az Rákosra, |
Rabolni indula az neves Miskolcra. |
Dulá, felégeté Miskolcnak várasát, |
Ő mind felrabolá jórészt tartományát, |
Onnat ő elhoza négyezör rabokat, |
20 | Kikkel ő hajtata szántalan barmokat. |
Ifjú Móré László akkort fogllyá esék, |
Ki nem sok időre tőlök megváltozék. |
Jó Dombai Mihál, Terek Tamás esék, |
Kik oda levének, mert meg nem segéllék. |
25 | Il nagy nyereségnek igön vigadának, |
Letelepödének, Allát kiáltának, |
Szegén magyar foglyok sírva ohajtának, |
Mert vígan terekek vélök osztozának. |
Legottan terekek tisztökben menének, |
30 | Esztergam várában kik el-bémenének |
Egy falka ideig nyugolmast élének, |
Költség nélkül igön ők megszűkölének. |
Az Sabán vajvoda esztergami vajda, |
Az Ramadán aga, Deli Kubát aga, |
35 | Ajvát aga, az Musz aga, Naszuf aga, |
Az többinél feljebb vala az öt aga. |
Nám, ezök egymással egyött beszéllének, |
Mind egy akarattal basához menének |
Főhajtván basának tisztösségöt tőnek, |
40 | Ilyen szókkal néki ők ott beszéllének: |
"Tuggya jól nagyságod jól szolgálatunkat, |
Öt holnapja, hogy nem atták alafánkat, |
Szabatságot kérünk, had űzzünk csatákat, |
Az magyarokkal késércsünk szerencsákat." |
45 | Ottan basa szólla az főterekeknek: |
Egy falka ideig hogy veszteg lennének, |
Az császár népében el ne vesztenének, |
Az ő jó hírökben ne küssebbülnének. |
"Sok magyar jó legínt értök végházakba, |
50 | Ők es nem héjába gyűltek az határba, |
Éjjel-nappal vannak szerencsavárásba, |
Veszteni kezdötök nagyot utatokba." |
Sabán vajda szólla: "Sok ideje vagyon, |
Kímöm hogy énnéköm az Lévába vagyon, |
55 | Balassa Minyhárt értöm, hogy ott vagyon, |
Csak száz lovagja ott az várasba vagyon. |
Eszt igen jól értöm, várast megvehetjük, |
Az bennevalókat mi mind elnyerhettyük, |
Tudom az várat es mi ott megvehetjük, |
60 | Balassa Minyhártot elemelhetjük." |
Basa mégis mongya: "Kérlek, úgy járjatok, |
Magyar vitézöknek szívet se aggyatok, |
Az császár népében ti kárt se vallyatok |
Mert csak fejetökkel azért ti jáccotok." |
65 | Eszt hallván, Esztergamban ők sietének, |
Sok jó jancsárokkal ők elkészülének, |
Tizenötszáz néppel nagy szépön telének, |
Hódvilágon éjjel Dunán költözének, |
Sietvén Garan víz mellett felmenének, |
70 | Setét hajnalban Lévában érközének, |
Várasban ostrommal el-bészökdösének, |
Az vár kapujára hamar sietének. |
Terekek az kaput kezdék ott bévágni, |
És az kapu előtt zászlót emelgetni |
75 | Az várast mind széllel kezdék gyútogatni, |
Az várból kezdének rájok levöldezni. |
Jó Balassa Menyhárt eszt hogy megtudá, |
Csak az egy imegbe kapuhoz szalada, |
Szablyával forgódik, bátorságot ada, |
80 | Terekeket az kaputúl eltágítá. |
Ezután terekek hogy eltágulának, |
Lovakat, morhákat eltakarítának, |
Az várasból hamar kitakarodának, |
Foglyokat ők akkor ott nem foghatának, |
85 | Nagy vígan az terek el haza indula. |
Jó vitéz Balassa lovára fordula, |
Ságból jó legínyök érkösztenek vala, |
Az terekek után nagy vígan indula. |
Dandárra vitézök bé sem öklelének, |
90 | Mert kevesen arra elegek nem lőnek, |
Csak hátuljárókkal ők harcot kezdének, |
Egynéhán helyön kopjákat tördelének. |
Egy jámbor szolgája vitéz Balassinak |
Akkort ott elvesze, kit sokan bánának, |
95 | Halála történék az Nagy Amborusnak |
Szép harc vala, sokan ugyan megforgának. |
Inasa az urnak az Godocsi vala, |
Ki Deli Kobatval szömben öklelt vala, |
Viadalt ott ketten ők tartottak vala, |
100 | Egymás miatt igen sebesültek vala. |
Az vitéz Balassa mikor aszt gondolá, |
Azok verésére csak kevesen vala, |
Csak népét vesztené, el haza indula, |
Mert népében egynéhán sebesült vala. |
105 | Komáromban Horvát Bertalan meghallá, |
Hogy az terek csata szép szerrel kinn vala, |
Vitézökkel öszve Dunán elkölt vala, |
Aszt Nyári Ferencnek hírré atta vala. |
Nám, az Ferdinándus királ ez időbe |
110 | Az Nyári Ferencöt küldé alá végbe |
Kilencszáz embörnek küldé eleibe |
Hogy hadnagyok lenne mindenütt igyökbe. |
Az hírt hogy meghallá suráni házába |
Jámbor Nyári Ferenc, oly nagy gyorsaságba |
115 | Csak negyedfélszázan lőn elindulatba, |
Kucsit, terhös lovat nem vín ő utába. |
Gyorsan Kört faluban ő bészállott vala, |
Az komáromiak hazamentek vala, |
Hogy megcsalták volna, ők aszt vélik vala, |
120 | Aszt Nyári Ferencnek hírré adták vala. |
Igen nagy bánattal kezdé eszt mondani: |
"Szerető uraim, ha kezdünk megtérni, |
Semmi nélkül kezdünk mi otthon bánkódni, |
De jertök el vélem szerencse késérni. |
125 | Szerető uraim, csatát ha nem találunk, |
Mégis az Kakatra hajnalban rohanjunk, |
Amit ott kaphatunk, azzal elinduljunk, |
Kivel vitézök köszt tisztességöt vallyunk." |
Ott egy kevés várván egy nyelvet hozának, |
130 | Kitől jó bizonnyal igaz hírt tudának, |
Hogy az terekek szép haddal kinn volnának. |
Úr izene vitéz Horvát Bertalannak, |
Morvaiaknak es Sellyére izene, |
Suránban megmaratt népének izene, |
135 | Mind hamarb lehetne utánna sietne, |
Közzülök valaki jó nevet szeretne. |
Bánatban az követ Komáromhoz juta, |
Mert az terekektől oly igen fél vala, |
Az Dunán el-által éjjel üvölt vala, |
140 | Az hősek csalárdságnak aszt vélik vala. |
Az követöt fogva ők bévitték vala, |
Vígan az vitézök úgy indultak vala, |
Az jó Nyári után ők sietnek vala, |
Immár Nyári Ferenc sokat bolygott vala. |
145 | Terek nép hol voltak, immár tudgya vala, |
Mert Léva égését mind jól látta vala, |
Egy terek nyelvet es néki hosztak vala, |
Ki éjjel az sárban bésüllyedött vala. |
Nagy szíve szakadván az hőseket várja, |
150 | Az egy szép lesherre népét béállatta, |
Mel nagy szép szavával nékik ím eszt mongya: |
"Szerető uraim, minden meghallgassa. |
Az én szívemben mast vannak nagy bánatok, |
Mert ez had igen nagy, én kevesen vagyok, |
155 | Ha vakmerőképpen reájok rohanok |
Sokan ott elveszünk, ott én nagy kárt vallok. |
Kár nélkül maraggyunk, jobb arra gondoljunk, |
Majdan mi meglátjuk, környül mit kaphatunk, |
Mind az révig utánnok mi elballagjunk |
160 | Mikor elköltöznek, ott es rágondoljunk." |
Vala ohítása ott vitéz Nyárinak: |
Láss hertelenséggel seregök jutának, |
Szép sereget láta komáromiaknál, |
Más sereget láta az morvaiaknál, |
165 | Az harmadik sereg Surámból jött vala, |
Ezön az vitézök hálát attak vala, |
Hogy il hamar egyben gyűhettenek vala |
"Mert azt egyik fél es nem remélli vala. |
Rajta az vitézök örömbe levének, |
170 | Ők rendben állának, seregöt szörzének, |
Az jó Nyári Ferenc szólla vitézöknek: |
Mint jámbor hőseket én titöket kérlek, |
Az rendöt fejönként ti mind megállyátok, |
Derék ütközetöt ti mind megvárjátok, |
175 | Kopját egymás előtt ti itt se roncsatok, |
Ha itt tisztösségöt vallani akartok. |
Sőt ti közzületök az kik jobbak vattok, |
Az alábbvalókat ti bátoríccsátok, |
Úgy ővélök öszve együtt induljatok, |
180 | Kopját ellenségön etszersmind roncsatok. |
Az viadal kösztünk míg el nem végeznék, |
Senkitől itt addég fogoly ne fogassék |
Zsákmánra es addég senki itt ne essék, |
Ki eszt nem fogadgya, annak feje essék." |
185 | Bátorok az hősek, ennek engedének |
Kit jámborul végre megteljesítének, |
Kilencszázharminc lóval szépen telének, |
Ipoly vize felé ők eleredének. |
Az vitéz Zoltai Lőrinc ám ott vala, |
190 | Ki harmadmagával elöl mégyön vala, |
Az elöljáró terekre talált vala, |
Az Deli Huszain látá, mongya vala. |
Nagy csudája volna, hogy ott merne járni, |
Az vitéz Zoltai kezdé eszt mondani: |
195 | "Vitézök, csak akarjatok itt megvárni, |
Sok kopját ingyen majd láttok itt tördelni." |
Szalkai mezőre mikoron jutának |
Az terekek magyar zászlókat látának, |
Ottan Ipol vizén el-általgázlának, |
200 | Ezök szömbe vívnak, egymásnak mondának. |
Ezön az terekek kétségben esének, |
Seregöt nagy szépen ők hamar szörzének, |
Az víz felől puskások helhösztetének |
Az Saban vajdátúl ott il szók esének: |
205 | "Vélöm vala, harcolók ezök volnának, |
De bizonnyal látom, hogy szömbe megvívnak, |
Mert az végbeliek, vitézök itt vannak, |
Kiket meglátjátok, mindhalálig vívnak. |
Róla úgy gondoljunk, és úgy igyeközjünk, |
210 | Mert ha mi itt nyerünk, világra születünk, |
De ma mi meghalunk, hogyha itt mi vesztünk, |
Ki elszaladna es, meghal miközzölünk." |
Szereté eszt Nyári, mikoron meglátá, |
Hamar rágondola, népét megállatá, |
215 | Három részre seregöt hamar szakasztá, |
Csak az egyik részét az nyomra választá. |
El-alább más révre ő hamar indula |
Sabán vajda látá, ezen elbúsula, |
Az ő seregét ott megbontotta vala, |
220 | Puskásokat kétfelé választja vala. |
Ezt jó Nyári Ferenc látá, nem múlata, |
Az ő szép szavával népit bátorítá |
Hamar mindenekvel Jézust kiáltata, |
Az ő jó lovokat folni bocsáttatá. |
225 | Száguldva az vízön ők általzörgének |
Nagy vakmerőképpen rájok öklelének, |
Az terekek futamának, rettenének, |
Lovagok, gyalogok sok helben veszének. |
Ezen az vitézök örömben valának, |
230 | Kit bennök érének, sokat nyakazának, |
Foglyokat ők akkor sokat nem fogának, |
Az parancsolatnak hívön megállának. |
Nám, az viadal hogy elvégezött vala, |
Vecsernekor Kisasszon másnapján vala, |
235 | Az Kerei Gáspár jámbor vitéz vala, |
Ott az viadalba csak ő megholt vala. |
Éhen, szoméhon az vitézök valának, |
De mindezzel semmit ők nem gondolának, |
Foglyokat azután sokat fogdosának, |
240 | Az főterekek mind elszaladozának. |
Vala nagy bánatja az Memhet basának |
Hogy jobb része veszött császár szolgáinak, |
Félelmet hosztanak az otthonvalóknak, |
Bátor szívet attak mind az magyaroknak. |
245 | Kár nélkül magyarok hazaindulának, |
Az szép nyereségön nagy hálát adának, |
Felségös királnak ajándékot adának, |
Az többivel vitézök megosztozának. |
Ezután Balassa az Nyári Ferencvel |
250 | Nagy vígan lakának mind az vitézökvel, |
Isten lássa őket sok jó szerencsével, |
Hogy ők élhessenek jó hírrel, jó névvel. |
Ugyan igen kérlek, vitézök, kik vattok, |
Hogy az jó Istennek nagy hálát aggyatok, |
255 | Az ő jóvoltában mindenkor bízjatok, |
Nagyobb diadalmat tereken vallotok. |
Tinódi Sebestyén deák Nagyszombatba, |
Negyvennégy esztendő el-béforgásába, |
Nagykarácson előtt szörzé búdosásba. |
260 | Kinek ez nem teccik, búskodgyék magába. |
FINIS |