Rimay János: [V] MÁS
[V] MÁS
Ad notam: Valaki azt hiszi, hogy nyer[jen]
| Ó, kegyelmes Isten, | nézz szépen | reám, nyavalyásra, |
| Terjeszd ki fényedet | s kezdet, | ne bízz és hagyj másra, |
| Ne vesd is éltemet, | kedvemet | megszomorodásra, |
| Bűnöm piros szennyét | s kék mérgét | vesd el színed elől, |
| Irgalmad szentségét, | hó színét | viseld rajtam fellyől, |
| Tisztogass vizeddel, | lelkeddel | engem kívül-belől, |
| Édes, hív pásztorom, | Christusom, | emeld fel botodot, |
| Legeltess, vezérelj, | hol jó hely, | s őrizz mint juhodot, |
| Halljam édes szódot, | s add jódot, | ne vess rám rossz gondot, |
| Inkábblan kedvezhetsz, | mint verhetsz, | mert kegyes szívű vagy, |
| Könyörülni szeretsz, | meg nem vetsz | senkit, vagy kis, vagy nagy, |
| Jól érzed sebünket, | vétkünket, | mert vagy lelki hadnagy, |
| Vettem életemet, | fejemet | lábodnak zsámolyul, |
| Mint illy bűnös féreg, | míg élek, | tartalak hű gyámolul, |
| Tudom, kárhozatnak, | pokolnak | nem vetsz martalékul, |
