Rimay János: [III] MÁS
Nagy hatalmú, bölcs Istenem,
Tőled legyen segítségem,
Mikor terhel én sok vétkem.
Álnoksággal szívem burult,
Ne légy mégis mellőlem múlt,
Látván, hogy igyem rád szorult.
Sok szennyt ezekből rám vettem,
Kiben úgy is keveredtem,
Hogy tisztulttá most sem löttem.
Minden mi érdemünk csak gaz,
Mennyországban részt vehet az,
Kinek jó voltod irgalmaz.
Kincsét kérni kegyelmednek,
Hogy természeti kedvednek
Lágyítson ítíletednek.
Rád hagyom én is igyemet,
Töltséd így bé szükségemet,
Hogy idvözítsed lelkemet.