Reviczky Gyula: Ápril
Ápril
Öltözik már a tavasz
Zöld selyem ruhába.
Lengő haja a napsugár,
Gyors felhő a fátyla.
Zöld selyem ruhába.
Lengő haja a napsugár,
Gyors felhő a fátyla.
Ajakán a szó zene,
Lehe bűvös illat.
S ha fölnyitja kék szemét,
Bú sötétje virrad.
Lehe bűvös illat.
S ha fölnyitja kék szemét,
Bú sötétje virrad.
Mosolyogva nézdeli
Arczát habtükörbe',
S pajkosan szór két keze
Virágot a földre.
Arczát habtükörbe',
S pajkosan szór két keze
Virágot a földre.
S a merre csak átsuhan:
Játszi szellő támad.
Kék ibolya nő nyomán
S mosolyog a bánat.
Játszi szellő támad.
Kék ibolya nő nyomán
S mosolyog a bánat.
A kinek csak egy futó
Mosolya jut, boldog.
Én sohajtok egyedül,
Óh, csak én szomorgok!
Mosolya jut, boldog.
Én sohajtok egyedül,
Óh, csak én szomorgok!
Úgy nézek rád, szép tavasz,
Mint a lány szemébe,
Ki, mióta elhagyott,
Nem lát, nem vesz észre.
Mint a lány szemébe,
Ki, mióta elhagyott,
Nem lát, nem vesz észre.
