Reviczky Gyula: Dalaim
Ered az én dalom,
De a tömeg zajában
Csak néha hallhatom.
Hozzám egy töredék,
A földet éri ottan
A napsugáros ég.
Hivnának engemet:
«Jövel bús ifjú, köztünk
Meggyógyul a szived.»
Dal messzi, messzi zeng.
Csak hallgatom s a lelkem
Rajt' hosszan elmereng.
Dalolnak angyalok
S én tőlük tanulám el
Az édes dallamot.