Reviczky Gyula: Az üres fecskefészek
Az üres fecskefészek
Üres immár a fecskefészek,
Elszállottak a kicsinyek,
A boldogság kis hajlokában
Most szemtelen veréb csipeg.
Elszállottak a kicsinyek,
A boldogság kis hajlokában
Most szemtelen veréb csipeg.
A nyugalom kedves tanyája
Oly gondozatlan, elhagyott.
Ki tudja hova, merre szálltak
Egyenkint a családtagok.
Oly gondozatlan, elhagyott.
Ki tudja hova, merre szálltak
Egyenkint a családtagok.
A család elvesztette egymást,
A gondos anya gyermekit,
S kik egy fészekben laktak egykor
Most egymást meg sem ismerik.
A gondos anya gyermekit,
S kik egy fészekben laktak egykor
Most egymást meg sem ismerik.
Átszállnak majd a nagy sereggel
Beláthatatlan téreken.
S egymásra többé nem találva
Kötnek ki túl a tengeren.
Beláthatatlan téreken.
S egymásra többé nem találva
Kötnek ki túl a tengeren.
S az ősi lak télben, viharban
Szomorún, egymagában áll,
S veréblakóktul bitorolva
A boldog uj tavaszra vár.
Szomorún, egymagában áll,
S veréblakóktul bitorolva
A boldog uj tavaszra vár.
Mert a langy szellővel, virággal
Megtér a régi fecskepár,
S a kis fészekre minden évben
Uj élet boldogsága vár.
Megtér a régi fecskepár,
S a kis fészekre minden évben
Uj élet boldogsága vár.
