Reményik Sándor: Köt a rög
Csak hazáig ér el,
Ha nem selyemszállal:
Köt a rög kötéllel,
Koporsókötéllel.
Önszívére lázad,
Földalatt lel végül
Ősi hazát, házat,
Nyugodalmas házat.
Mint egy nyűgöt, átkot,
Szívében hordozza
Az a magyarságot,
Igaz magyarságot.
Muzsikál a vére,
E bús szerelemtől
Nincsen menekvése,
Sehol menekvése.
Friss tavaszi hajtás
Nő - Te is belátod:
Így van ez jól, pajtás,
Így van ez jól, pajtás.