Madách Imre: 4. A költő és kedvese
4. A költő és kedvese
Mint sas száll a költő csillagok honába,
Ah, de oly kietlen a hír fényes sugára !
S ím, hogy meg ne fagyjon a költő kebel,
Eltakarva híven feltörő szárnyával
Mint ökörszemecskét lopja be magával
A kedves leánykát, kit megénekel.
Ah, de oly kietlen a hír fényes sugára !
S ím, hogy meg ne fagyjon a költő kebel,
Eltakarva híven feltörő szárnyával
Mint ökörszemecskét lopja be magával
A kedves leánykát, kit megénekel.
