Madách Imre: 25. Sírjánál ugyanannak
25. Sírjánál ugyanannak
Szeretted egykor e csendes helyet,
Mely pusztaság volt, mostan kert gyanánt áll,
Szeretted gyermekid, s körűlötted
Kigyult megannyi békés házi oltár.
Mely pusztaság volt, mostan kert gyanánt áll,
Szeretted gyermekid, s körűlötted
Kigyult megannyi békés házi oltár.
Most árnyában virágos fáidnak
Hamvaid édesebben pihenhetnek,
Emléket meg magadnak alkotál
Hálás szivében kedves gyermekeknek.
Hamvaid édesebben pihenhetnek,
Emléket meg magadnak alkotál
Hálás szivében kedves gyermekeknek.
S míg napfény és árnyék reng sírodon,
Gyümölcsfa áll, virágot hord a szellet,
Míg köztünk szeretet s egység lakik,
Nálunk mulat, s viraszt felettünk lelked.
Gyümölcsfa áll, virágot hord a szellet,
Míg köztünk szeretet s egység lakik,
Nálunk mulat, s viraszt felettünk lelked.
