Kosztolányi Dezső: EPIGRAMMA
mert ellenem cselt cselre szőttek,
de él egy nő, kitől baj, átok
nem szállt reám, akit szerettem,
aki szeret most is szünetlen:
érette mindnek megbocsájtok
s a vétkezőt is áldanám;
e nő: anyám.
hogy változik a véleményem
s gúnyolva szól: "Te gyönge bolygó,
te könnyü, csélcsap napraforgó."
Szólok: "Szapuljatok ti, hajrá."
Úgyis csupán a balga hajt rá,
én azt felelem, jó bolondok,
forgok, de csak a napra forgok.