Kosztolányi Dezső: RÉGI SZERELEM
és szénsötét már-már a tiszta ég
és a gomolygó, gőzölgő homályban
bátortalanul egy kis csillag ég.
előttem áll a váró tinta, toll.
S én elmerengek, tollam messze dobva
s egy könny remegve szempillámra foly.
távolból édesen szól a zene,
s néhány madár lefekvő éneke.
Csak engemet fog által jégkezével
egy visszajáró hófehér halott.