Kosztolányi Dezső: SHAKESPEARE
vérbő, csapongó emberáradat |
sötét odúkba tengerészhadak |
toronyharangzúgás; gyermekkacaj; |
ölelkezik a virág és a gally. |
a legnagyobb Költő lelkében úszva,
akit híven kegyelt mindegyik Múzsa.
szentelt babér simul roppant fejéhez,
és ül közöttünk, Ő, a Musagetes.