Kazinczy Ferenc: A TAVASZHOZ.
Űzi a telet,
S zúzos förgetegét,
Bolyongó fellegét,
Lágy lehelleti
Messze kergeti.
Hosszas bánatját
Szeleknek ereszti,
Víg kedvét éleszti,
S újult színre kél,
Hogy elmúlt a tél.
Félénkek s némák.
De majd nem sokára,
A tavasz szavára,
Elő állanak
S dalt indítanak.
Ide jő majd ki.
Ha a zöld ligetet
Az elkeseredett
Bús fülemile
Jajjal tölti be.
Valamelly bokor
Mellé rejtezhetném,
S kényemre nézhetném,
Szép tekinteti
Mint kedvelteti:
Lopva neki kél,
S sebes repületi
Leplét félre veti,
Szemérmes szemmel
Miként pirúl el.
Verd el a telet,
S ha Czenczi ide jő:
Olvadni késztető
Lehelleteddel
Szivét lágyítsd el.