Juhász Gyula: Tömörkény asztalánál
Új tavaszon a régi asztalon.
Koccint velem és gondol valamit.
A tavasz is más volt valamikor.
A cimbalom, mint sírhalom zizeg.
A vén Tiszán, mely nem árad ma még.
A másik partján se a régi poszt.
De még kiisszuk ezt a poharat.
Kicsit fanyar, mint ez a költemény.