Juhász Gyula: Újvidéki emlék
Az esti fényben hófehér ruhának
Hulláma hintáz és a kerti hársak
Ezüst feje szűz csillagokba bólong.
A vörhenyes, dús konfetti-avarban...
Távol zenék fölsíró hangja harsan.
Én csillagot fürkészek fönn az űrben.
Mert mámoros a vágytól és a bortól,
Mert arany ifjúsága most ragyog.
A köpenyem a hűvös estbe tárom
És keresek egy eltűnt csillagot.