Fazekas Mihály: A serdülő bajuszhoz
A serdülő bajuszhoz
Ifjú tolla Ámor nyilának,
Sok szerelmes csókok párjának
Míg a finnyás nyári lepkéket
Vagy míg a göndör szőröcskéket
| Serdűlő bajusz! idvez légy! |
| Felibe prémkoszorút tégy; |
| Torzos tarlód el nem inti, |
| A tél dérrel be nem hinti. |
Mondja bár a szépség Mómussa,
Ne hidd, kis Cupido mókussa,
Hogy játszhassanak búvócskákat
Majd meglásd, millyen gyöngyszikrákat
| Hogy ékesnek nem tart senki, |
| Csak pelyhed jobban tessen ki; |
| Bársonyában a kellemek, |
| Szórnak rád minden szép szemek. |
Én is sodrom, de mindhiában,
Elhűl ettől a csók szájában
S midőn szeme rezzenéséből
Borzomtól megdobbant szívéből
| Zúzos fürtjét a szürkének, |
| A könnyen ingó hölgykének; |
| Bóldog jelemet képzelem, |
| Akkor reppent a szerelem. |
