Dsida Jenő: Egy fecske átsuhan...
Egy fecske átsuhan...
Valami volt.
Mint mikor megakad az óra
s tovább ketyeg,
s tovább ketyeg,
egy szomorú angyal szivárványra mosolyog
és újra pityereg.
és újra pityereg.
Szélűzött felhők közt kisüt a hold.
Boldogságból torony emelkedik
s már leomolt.
s már leomolt.
Illanó illat
villanó fény,
káprázó szemnek ezerszinü folt.
villanó fény,
káprázó szemnek ezerszinü folt.
Egy búcsuzó fecske átsuhan
házunk füstje fölött.
házunk füstje fölött.
Csak ennyi volt.
