Dsida Jenő: Csak egy vágyam maradt
Csak egy vágyam maradt
Csak egy vágyam maradt:
lágy, esti fény alatt
Álmom szelíd legyen:
nagy, távol tengeren.
gyászpompa, ravatal -
fonnátok fiatal
| halálomat érjem |
| a parti fövényen. |
| erdő közel és ég, |
| derűs csoda-kékség |
| Nem kell zene, bágyadt |
fonnátok fiatal
| gallyból puha ágyat. |
És sírhelyem után
a hervadt ősz csupán
Míg forrásvíz csobog,
fehér holdfény lobog:
konogna egy kolomp,
s szent hulló hársfalomb
| majd senki ne sírna, |
| s zörgő füve, szirma. |
| egyhangú-mogorván, |
| s a fenyvesek ormán |
| hűs esteli ködben |
s szent hulló hársfalomb
| suhogna fölöttem. |
Nem lennék már sebes,
az emlék fölkeres,
Komor fenyőkön át
mint meghitt jó barát.
zordon hullám-dalok:
és én elporladok
| világba zavart vad: |
| beföd, betakargat. |
| a hajnali csillag |
| csillog s ideballag, |
| Jajongnak az éjben |
és én elporladok
| magányom ölében. |
