Dsida Jenő: Egy virághoz
Egy virághoz
Mit akarsz tőlem, kis virág,
emlékül szánt szirom-selyem?
Félig kacéran, félig holtan
ki küldött téged énnekem?
emlékül szánt szirom-selyem?
Félig kacéran, félig holtan
ki küldött téged énnekem?
Titkos boríték rejtekhelyén
nagy útról tértél meg ma itt.
Mit láttál? és a kéz, mely küldött
mondott-e néked valamit?
nagy útról tértél meg ma itt.
Mit láttál? és a kéz, mely küldött
mondott-e néked valamit?
Csak száraz fű vagy, s azért jöttél,
hogy hervadásod itt fejezd?
Vagy kelyhedet gondolat üli,
s egyszer csodásan nyitni kezd?
hogy hervadásod itt fejezd?
Vagy kelyhedet gondolat üli,
s egyszer csodásan nyitni kezd?
Ej, kis virág, a fehérséged
........................................*
De türkiszes levél-szivedben
bátor remények tüze ég.
........................................*
De türkiszes levél-szivedben
bátor remények tüze ég.
Olvashatatlan sor a kéziratban.
Üzenet-szavad van-e hozzám?
Nekem szólhatsz, én hallgatok -
Édes illatod új beszéd-e,
és zölded: új titokzatok?
Nekem szólhatsz, én hallgatok -
Édes illatod új beszéd-e,
és zölded: új titokzatok?
Igen vagy nem: a szavad csendes
- lesek misztikus szó után -
De még sincs úgy, mert nem felelsz,
szívemen alszol holt-puhán.
- lesek misztikus szó után -
De még sincs úgy, mert nem felelsz,
szívemen alszol holt-puhán.
Ó, ismerem én jól a bájos,
ideges fehér ujjakat -
melyek arannyal átkötöttek
sápadó szirmaid alatt.
ideges fehér ujjakat -
melyek arannyal átkötöttek
sápadó szirmaid alatt.
