Csokonai Vitéz Mihály: Gróf Széchényi Ferencnének
Keresztekkel, csillagokkal
E napon udvarlanék. |
És reá smaragd betűkkel
Juliánát metszenék: |
Torques, Armband, Halsband, Aranylánc, Karkötő, Nyakbavaló. Régi magyar szó
És ágyukkal durrogtatnám
A Dunának partjait; |
S tűndöklő tűzi-munkákkal
Buda s Pest piaccait: |
De sem tőlem ki nem telnék
Ilyen pompa, ilyen kincs; |
Kincstárja és nemes lelke
Ilyeknek híjával nincs. |
Nagyságod pedig ezekben
Mindég nemes kedvet lél. |
Clió vészen, nap módjára
Fénylik az s mindenha él. |
Léthét ússzák sok keresztek,
Sok oszlop a porba űl; |
S a Hayden bájos énekje
A szellőkön elrepűl. |
A sírt is megrázkodtatja
S életet fúvall belé: |
S örök trombitán harsogja
A nap két háza felé. |
Kit a polgári cserfával
Jegyez ki a tisztelet, |
Tűndököljenek sorjában
Feltördelt sírjok felett. |
És méltóságos testvérje,
Kik hazánk múzsáinak |
Részesivé ekképp lettek
Olympus tornácinak. |
Az ő húgok is sort álljon
A héroinák között, |
A Clió egyik testvére
Egész tavaszt kötözött, |
A morál a szép képzettel
Atyafias láncot von; |
És képén a Gráciának,
Vagy pedig Nagyságodon. |