Csokonai Vitéz Mihály: Gróf Széchényi Ferenc Ő excellentiájához
A homály vak rejtekibe |
A nem-létel bús vőlgyibe; |
Magunk között jótétedet: |
Vagy a napot, vagy tégedet? |
Szent törvényemnek esmerem, |
Előbeszélni nem merem; |
Ki e törpe versek magok, |
Új életek, színek, szagok. |
Hálákönnyem cseppjeibe, |
A harmatok friss gyöngyibe. |
Hogy kél fel a göröngy alól, |
De most repűl s vidúlva szól. |
A pornak írígy férgeit |
Eláradott jótéteit. |
Önnönmagával áldozik, |
Érzéssé s hanggá változik. |
A felsőbb abroncsok hevét, |
Gróf Széchényinek nagy nevét. |