Balassi Bálint: NEGYVENEGYEDIK
1 | Széllyel hogy vadásza én lelkem, Julia |
egy igen szép cserében, |
Tündérek egyike vevé őt eszébe, |
s monda lassú beszédben: |
Itt e földön angyal mit jár vadászattal, |
ha vagyon helye Mennyben? |
2 | Hevült vala penig Julia sokáig |
vadak után jártában, |
Kikapcsolta azért hónál fejérb mellyét, |
hűl szép szellőn árnékban, |
Kit hogy tündér láta, csak reá ámula, |
így szóla ő magában: |
3 | Két Diana vagyon talám ez világon? |
mely hasonló ez hozzá! |
Diana módjára megeresztve haja, |
kezében szép dárdája, |
Könnyű, zöld ruhája, oldalán kézíja, |
szép aranyas puzdrája. |
4 | Képe, keze, szeme, teteme, termete |
olyan, mint Dianának, |
Beszéddel, énekkel, magaviseléssel |
ők mely hasonlatosak! |
Múlatságnak örül, s néha lóra is ül |
mindkettő, úgy vadásznak. |
5 | De csak szarvasokat és egyéb vadakat |
ver és vadász Diana, |
De vitézek között szerelmére kötött |
s fogott sokat Julia, |
Senki el nem szakad, valakire akad, |
mert erős ő hálója. |
6 | Kiben éngemet is, mint egyebeket is, |
régen fogott s fogva tart, |
S így ő el sem bocsát, fel sem mészároltat |
kétség között tartóztat, |
Hogy tüzében égjek, valameddig élek, |
mint egy gyújtó áldozat. |