Bajza József: A LANTHOZ.
Igéző éneket,
Hangod szelíd legyen,
Olvasszon szíveket.
Heves küzdéseit,
Egekre szárnyaló
Merész reményeit;
Gyarló szép álmait,
A sírt, melynek vihar
Nem éri partjait.
Az érző szív baját,
A lyányka kék szemét,
Tündöklő szög haját;
Istenkéz hímezett,
Zengd a kies tavaszt,
A szép természetet.
Kárpát szirtormai,
A merre omlanak
Dunának árjai:
Iránt hő kebleket,
Magyar szép ajkakon
Viszhangzzék éneked.
Vidám dalodra majd,
S mély gyötrelmid felett
Mély gyötrelem sohajt:
Ne kívánj pályabért:
A legszebb koszorút
Nyerted küzdésidért.