Babits Mihály: NÉMA KÖLTŐ MENTSÉGE
hogy néma, bár a szíve meghasad:
mely kovács az, aki puszta kézzel
gyúrni merné a meleg vasat?
formálgatja játékbábuját:
laza forma; mégis percig azzal
gondjainak játszat csicsuját.
mint a Siegfried meztelen meze,
minden-értő, mindig érthetetlen,
mint az asbest istenek keze.
hanem hányt hajó e tengeren
s máris annyi hév vas égetett:
csupa hólyag fájó tenyerem.
minden új érintés újra kin:
s vakon zsong a kínok kórusa
idegjeim tépett húrjain.