Ady Endre: Beteg ember fohásza
Én Istenem, légy igazságos
S úgy áldj meg, ahogy szenvedek.
S még szeretem ama döntésed,
Hogy szenvedtetsz és hogy vagyok.
Ma zavarosan és egyformán
Forrnak az emberi velők.
Embereknek teste egyenlő,
Akár forró, akár hideg.
De lehet, hogy nincs is ott aktánk
Fölségednek az asztalán.
Talán neked rejtett betegség,
Fényed van sok s ragyogja meg.