PEST.
PEST. Szabad Királyi fő Város Pest Vármegyében, ’s valaminthogy egygy a’ legrégibb Magyar Országi Városok közzűl, úgy a’ legfőbbek közzé is igen méltán tartozik; a’ kereskedésre, ’s országos vásárjaira nézve pedig legelső az egész Magyar Országban. Fekszik Buda Városával általellenben, Győrhöz 16, Esztergomhoz 6, Vátzhoz négy, Ketskeméthez pedig 12 posta mértföldnyire, lapályos, és térséges helyen.
Eredete.
Külömbféleképen írnak eredetéről az Írók, mint lásd Bonfint Dec. 1. L. 1. p. 5. Strábót L. V. pag. 173. Celláriust in notitia Orbis Antiqui Libr. 11. Cap. VIII. p. 559. a’ ki ide Transaquincumot helyhezteti, melly vélekedés szerént már akkor Pest Városának római erőssége vala, hogy magokat, ’s jószágaikat a’ Jászok, és Metanasták ellen óltalmazhassák, a’ kiknek birtokok ekkor egész a’ Tiszáig terjedett vala. Minekutánna ATTILA Szikámbriát elfoglalta, már ekkor kétség kivűl vélhető, 58hogy Pest Városa gyarapodni kezdett, a’ sok Népeknek itten lett általkőltözések által; azután azokat a’ viszontagságokat szenyvedte, mellyeket Szikámbria. Ámbár e’ Városnak régi előmenetele, ’s viszontagságai homályban vagynak, mindazáltal mindgyárt Sz. ISTVÁN Király által az Országnak jobb állapotba lett helyheztetésekor a’ Királyi Városok közzé számláltatott, ’s a’ Tárnokmesternek igazgatásától függött. Lásd felőle Wladislai Decr. VII. Art. II. Conf. Op. Tripart. Part. III. Tit. VIII. & XIX. Meghalálozván Szent ISTVÁN Király, valamint az egész Országnak állapottya elég terhes viszontagságokat szenyvedett, úgy Pest Városa sem lehetett mentt a’ külömbféle sanyarúságoktól.
Históriája.
Első nevezete szerentsétlensége, ’s viszontagsága vala e’ Városnak 1241dik esztendőben, midőn IVdik BÉLA Király alatt a’ Tatárok Magyar Országot mint a’ sáskák ellepték, ’s a’ sok irtóztató öldöklések, és gyújtogatások után tsak nem kietlen pusztává változtatták. Ugyan is Pesten tartózkodott vala ekkor a’ Király, míg a’ Haza’ Nagygyait, ’s a’ Katonaságot öszve-kaptsolhatná, a’ mint Rogerius előadta In Destructione Hungarić per Tartaros Cap. XVI. pag. 183. és már ekkor Pest nagy, és leggazdagabb Német Helységnek nevezteték, ’s Budát mind gazdag, mind népes vóltára nézve felűl haladta. Megverettetvén Sajó-vizénél BÉLA Király, Öttse Kálmán egész Pestig futott az ellenség előtt, még pedig a’ járatlan útakon, ’s mintegy maga után vezette az ellenséget. Alig futhatott a’ Pesti, ’s Budai révhez, és már a’ leglehetőbb sietséggel törekedett, hogy a’ Dunán hírtelen által-mehessen, féltvén életét az ellenségtől, ’s egész a’ Somogyságig szaladott. Eléggé igyekeztek a’ Németek, hogy a’ hozzá tartozókat hamar által tehessék a’ vízen; de már a’ Tatárok a’ hátokon valának, ’s a’ kik a’ Dunába nem fúllasztattak, kardal fosztották-meg életektől. Annyira megrongáltatott ekkor Pest Városa, hogy annakutánna sokáig vólt virágzó állapottyát, ’s díszét viszsza nem nyerhette, ’s mind az ideig tsak nem pusztán állott, míg a’ Tatárok az időben Hazánkat nyomorgaták. 59Kezdett ugyan még BÉLA idejében ismét éledni, ’s ISTVÁN alatt is nyugodalma vala; míg Kún LÁSZLÓ Király alatt a’ Tatárok 1285dikben ismét egész Pestig kártékonykodtak; de e’ Várost meg nem vehették. Lásd felőle Turótzit Part. II. Cap. LXXIX. p. 79. és Bonfint Decad. II. Libr. VIII. p. 305. Öregbedni kezdett III. ANDRÁS Király alatt; de békeséges nyugodalma homályba borúlt 1303dik esztendőben, mert minekutánna a’ 14dik Században VENCZEL Királynak választatott, ’s őtet vetekedő társa KÁROLY háborgatta, követet kűlde az Attyához Tseh Országba, hogy minél előbb sietne tellyes erejével védelmezésére. Bétellyesítette az Atya Fijának kérését, ’s Pest alatt telepedett-meg tábori népével, és a’ Fiának azt parantsolta, hogy a’ melly Szent Koronával megkoronáztatott, azt előbb fejére tegye, ’s úgy mennyen köszöntésére. Koronás fővel menvén Ventzel Attyának köszöntésére, az öreg Tseh Király mind a’ Koronát, mind pedig a’ Fiát elvitte magával, ’s Budán Pétermanra bízta a’ kormányt. Ekkor kerűlt a’ Magyar Korona legelőször fogságba; még pedig a’ Magyaroknak szemek láttokra. Lásd felőle Dubraviust Histor. Bohem. Libr. XVIII. Turócz. Chron. Part. II. Cap. 85. Bonf. Decad. II. Lib. IX. p. 314. Védelmezők nélkűl lévén ekkor, a’ Tsehektől való félelem miatt Pest Városa, nem kevés kárt szenyvedett. Gyarapodott ellenben 1308dikban, midőn a’ Rákos mezején az első Ország’ Gyűlése tartatott, és a’ R. Pápának eszközlése által KÁROLY Királynak választatott vala. Lásd felőle Bonf. Dec. II. Libr. IX. pag. 317. Szembetűnőbb gyarapodása, ’s előmenetele vala e’ Városnak I. Robert KÁROLY, és I. Nagy LAJOS Királyok alatt, a’ kik a’ Városoknak bóldogúlások felől különösen gondoskodtak; sőt az a’ szerentséje lett Pest Városának, hogy az akkor úgy nevezett Pesti hegyen 1355-dikben, elkezdődvén a’ Kir. Várnak, ’s új Budának építtetése, a’ Királyok is határján laktak vala. Legnevezetesebb jó téteményeket közlött Pest Városa eránt ZSIGMOND Király, a’ kinek e’ Város eránt való adománnyai eléggé esméretesek. Az ő uralkodása alatt vette eredetét a’ híres Pesti Vásár 601395dikben, sőt kő-hiddal igyekezett Pest Városát Budával egybe kaptsolni, a’ mint romladozott maradványa ma is szemlélhető; de a’ halál, vagy más ok, e’ nagy igyekezetet félbe szakasztotta. Annakutánna 1439dikben Ország-Gyűlésével híresedett ALBERT Király, és Tsászár alatt; meghalván pedig ez, midőn ULÁSZLÓ királyi Székéhez közelítene 1440dikben ennek a’ hűségére állott vala. Lásd felőle Timont Synops. nov. Chron. Rer. Hung. p. 82. Ismét új Ország-Gyűlésével híresedett 1445dikben Hunyadi Jánosnak gondoskodása alatt. Még sokkal nevezetesebb, ’s legfélelmesebb Ország-Gyűléssel híresedett azután Pest Városa, midőn Szilágyi Mihálynak kemény eszközlése, ’s mindenféle módoknak serény elkövetése után, Podiebrádnál fogságban lévő MÁTYÁS, Királynak választatott. Lásd felőle Bonfint, Decad. III. Libr. 9, p. 506. Szépen tsínosodott, virágzott, ’s öregbedett Pest Városa e’ nevezetes Királynak uralkodása alatt. Azután pedig 1505ben ismét Ország-Gyűlése tartatott, ’s minthogy a’ MÁTYÁS Király által nyertt Tartományokat, úgymint: Morva Országot, Sziléziát, és Luzátzitá Tseh Országhoz kívánta a’ Király kaptsolni; ezt a’ Magyarok nem szívelhették, ’s azt a’ törvényt hozák: hogy ha ULÁSZLÓ férjfi gyermek nélkűl fogna meghalni, soha többé idegen vérből Királyt nem fognának választani. Utálatos vérontás történt annakutánna vidékjén, melly felől lásd Paulli Jovii Historiam sui temporis Lib. XIII. p. 494. és Stephani Taurini Stauromachić Lib. I. V. 49. de Bornemiszának vezérlése által az öszve tódúltt sokaság megverettetett, ’s némellyeknek orrok, fülök elvágattattak, sokan meghaltak az ütközetben is, mások pedig tetteikhez képest bűntettettek-meg. Meghalálozván ULÁSZLÓ, ámbár Haza’ Törvénye vala, hogy a’ közönséges Ország-Gyűlése a’ Rákos mezején tartassék, mellyet a’ Rendek 1498-dikban kértek, és végeztek vala; mindazáltal LAJOS alatt, majd Tolnán, majd Bátson, majd Budán tartatott, Pest Városának, és a’ Hazai Törvénynek sérelmével. Végre a’ mi az 1523dik esztendői Gyűlésben hamu alatt vala, 1526-dikban kitálaltatott; midőn tudniillik Verbőtzinek 61eszközlése által, a’ Zápolya Jánosnak részére hajlók Hatvanba gyűltek vala öszve, ’s ekkor a’ Rákoson tartott Or. Gyűléseknek örökösen vége szakadott, ’s az Ország is a’ félre-hajlások által meggyengűlvén, a’ Mohátsi veszedelem után Szolimánnak kezére kerűlt, a’ kinek emberei, midőn maga is Pesten személyesen vala, eléggé sanyargatták e’ Várost, és a’ mi hasznavehetőt benne találtak, uraikká lettek. Királyi méltóságra emelvén Zápolya JÁNOST Követőji Tokajban; minekutánna Pestre érkezett, néki meghódolt, és engedelmeskedett; a’ Pozsonyi Ország-Gyűlése után ellenben FERDINÁNDnak részére hajlott: azután pedig ismét JÁNOSNAK hatalmába esett, Szolimánnak segedelme által, és a’ Budaiaknak nevezetes hadi szolgálatot tettek, ’s az Ozmanoknak is fegyvertárjok, és bástyájok vala JÁNOS Király alatt. Ennek halála után FERDINÁNDnak hatalmába jutott, Fels hadi fő Vezér által, ’s meg is erőssíttetett: melly jó hasznot szolgáltatott 1541ben, midőn Török Bálint által sikeretlenűl ostromoltatott vala. Megverettetvén Buda alatt Rogendorf, Szolimannak hatalmába esett; minekutánna már az Ozmanok, ’s más rablók által kiüríttetett, és az Ozmanoknak darab ideig kedves lakó helyek vala. Nevezetes tsata történt itten 1542-dikben, midőn Pest Városa Vitellius Olasz Seregnek Vezére, Perényi, és Zrínyi Miklós által ditséretesen ostromoltatott; ugyan is Vitellius vala, a’ ki legelőször az Ozmanok, ’s a’ Városbéliek ellen vezette katonáit, a’ kiket viszszanyomván az őrzők, a’ több ostromló seregeknek lassúságok miatt; ismét szerentsés foganattal ellenek vezette diadalmasan katonáit, ’s véres tsatát indítottak: mellyet látván Perényi, óldalt támadta-meg az ellenséget, ’s veszedelmét hathatósan öregbítette; de a’ Sz. Gellért hegyéről fogyasztották erejeket az ágyúk, és már kétséges is vala a’ győzedelem, ha szerentsére Zrínyi Miklós horvát katonáival, hallván az ágyúknak durrogásait, izzadva nem érkezett vólna segedelmekre, melly által megbátorodván, ’s erejek is öregbíttetvén az ostromlóknak, szerentsésen győzedelmeskedtek. Annakutánna mintegy negyven faltörő 62eszközökkel szaggatták a’ Városnak falait, ’s Vitellius’ katonái valának az elsők, a’ kik a’ letörött falaknak üregein felmászván, győzedelmes zászlóikat kiszegezték; de a’ golyóbisoknak, ’s nyilaknak kegyetlen zápora által viszsza-tolattak. Ekkor Vitellius elejekbe terjesztvén katonáinak, hogy Olasz Országban születtek, és ide győzedelemért jöttek, hogy a’ legerőssebb Nemzetek előtt vitézségjeket kimutassák. Foganatos vala az Olaszok előtt a’ Vezérnek intése, mert a’ honnan viszsza tolattak, ismét katonásan vólt helyekre viszszanyomúltak; de minthogy a’ Németek szavokat segedelmekben meg nem tartották, rész szerént megölettek, rész szerént sebekbe estek, és így ismét hátrálni kénteleníttettek. Félénk fő Vezér, ’s nyúl-szívű katona lévén Brandenburgiai Joakim, hadi tanátsot tartott, minekutánna a’ szegény meghóltt katonáknak veszedelmeket meszszéről is mintegy reszketve nézte, ’s azt végezte-el, de Vitelliusnak, és Perényinek akarattyok ’s helybehagyások ellen: hogy az ostrom felóldattassék. Melly meg is történt, és hogy Perényi a’ Vezérnek félénkségét magyarosan kimondotta, Bétsbe fogságba küldetett, ’s hoszszas rabságában meg is hólt. Észre vették az Ozmanok is a’ Vezéreknek bátortalanságjokat, és a’ Városból utánnok nyomulván, a’ tsatázás, ’s egymással való fóltos, és véres verekedés egész estvéig tartott vala. Békeséges nyugodalomban maradott azután Pest Városa, egész hatvan esztendőkig, míg 1598dikban Buda Vára nem ostromoltatott. 1602-dik esztendőben RUDOLF Tsászárnak meghódoltatta Rosswurm fő Vezér, és noha a’ Város úndok vala, mindazáltal benne szép, és gazdag nyereség, ’s nem kevés hadi készűlet találtatott. Ekkori állapottyát Pest Városának lásd Czernovicznál de bello Pannonico Lib. V. valamint az Ozmanokkal történtt viszontagságait is. Megerőssíttette Pest Városát Rosvurm, és Házán Bassa ellen, midőn Rákos mezején harmintz ezer emberrel megtelepedvén, Pestet éjjel nappal hathatósan ostromlotta, magokat az Őrzők vitézűl óltalmazták; de a’ kirontás után magokat a’ Magyarok félelmesen viselték, mivelhogy az ellenség elől viszszanyomúltak. 63Minthogy pedig az Ozmanok feltett tzéljokat el nem érhették, felóldották az ostromot, és Esztergom Vára ellen indúltak. Nyomorúlt, ’s félénk katona, Jagenreiter nevű, Kapitánnya lévén ekkor Pest Városának, minden hadi készűletekről, ’s őrzőktől kiürítvén e’ Várost elhagyta vala; melly illetlen tselekedetéért Álthán Vezér által fogságba is tétetett. Lásd felőle Czernoviczot. és így Házán Basának könnyü móddal bírtokába jutott. Meg is erőssítették ekkor az Ozmanok, mert magokon tapasztalák vala, melly fontos, és hasznos légyen Pest Városa Buda Várának is; ellenben melly akadályos, ha az ostromlóknak birtokokban van. Annakutánna 1605dik esztendőben Bocskainak a’ Vezérrel lett igen pompás öszvejövetele által nevezetesíttetett; mellyet bőven előadott Bél Mátyás In Hist. Urbis Pest. Cap. II. §. IX. Minthogy Bocskai az Ozmanokhoz nem egészszen bízott, ide hivatta Homonnai Bálintot, hogy az Ozmanokra szemesen figyelmezzék, míg velek dolgát végezendi; ’s a’ többek között ezeket bízta reája: Elsőben: „Hogyha énnékem (a’ mit az Isten ne adgyon) a’ Törökök miatt, mostani közikbe való menetelemben, valami nyavalyám történik, Magyar Országot ne hadgyad. Másodszor: Ha nékem szerentsétlenségem esik ez útamban, tehát, a’ Magyar Országi Urak között, Báthori Gábort mindeneknél fellyebb betsűllyed, és ő véle értekezzél. Harmadszor: Rólam példát vévén, ha mi rajtam történik, soha többé, a’ Török Nemzetségnek, kérlek, ne hidgy.“ Minden veszedelem nélkűl ment véghez itten lett múlatása Bocskainak; sőt a’ leglehetőbb pompával fogadtatott, ’s meg is vendégeltetett; de Pest Városa elég sínylő, és tisztátalan állapotban vólt, a’ mint Bocatius Bocskainak itten lett viseltt dolgaival egygyütt emlékezetben hagyta. Meghallván annakutánna Budán, és Pesten az Ozmanok, a’ Váczi győzedelmet, és az ő szerentsétlenségjeket, minden vagyonnyaikat a’ Várba takarították, és a’ Várost felgyújtogatván, mintegy 300 Jantsárok óltalmazták, melly esetnek hírét mihelyt a’ Lotharingiai Hertzeg megtudta, 64azonnal rendelést tett, hogy a’ Tsászári Katonák bérontván a’ Városba, az égő tüzet óltsák-el, és a’ Várost is foglallyák-el. Épségben vala még akkor a’ híd, midőn a’ Tsászáriak Pestet elfoglalták, de a’ Budai részen, hogy ezek könnyen által ne mehessenek, felgyújtották az Ozmanok; mindazáltal a’ Pestiek mintegy 30 hajót szerentsésen elfoglaltak. Roszszúl füstöltek ellenben a’ Tsászáriakra nézve a’ Budai Várból az Ozmanok: mert mind az ostromot felóldani, mind pedig Pestet elhagyni kénteleníttettek. Utóllyára megértvén az Ozmanok a’ Tsászári nagy erőnek érkezését, olly hirtelen elhagyták Pestet, hogy még a’ hídnak is tsak szélét szaggathatták-el, hogy a’ Tsászáriak jókor hasznát ne vehessék. Ekkor jutott Pest Városa a’ F. Ausztriai Háznak védelme alá LEOPOLD Tsászárnak uralkodása alatt, a’ ki e’ gazdag, és nevezetes Várost, minthogy régi szabadságai elvesztek, újj életre hozta, régi szabadságait viszsza adta, és a’ szabad Királyi Városok közzé számlálta újjonnan 1703-dik esztendőben; sőt külömbféle jeles szabadságokkal is bóldogította. Diplomája kőlt Bétsben 1703dikban 23dik Októberben. Akadályoztatta szerentsés előmenetelét, és virágzását Rákóczinak hadra kelése, ’s a’ Hazafiak között történtt villongások; annakutánna pedig az Ozman háború által még nevekedett, mert minden hadi készűletek vízen szállíttatván le, ’s mintegy 3 esztendeig tartván a’ zűrzavar, a’ Lakosok is szereztek vala magoknak belőle hasznot. Vége szakadván 1716, és 1717dik esztendőben a’ hadakozásnak, midőn már az Ozmanoknak hatalmok egészszen megtörettetett, kevés idő alatt egészszen megváltozott Pest Városának ábrázattya, ’s a’ régi rongyollott házatskák helyett díszes nagy házak, ’s nevezetes épűletek emelkedtek vala benne; a’ mint Turóczi előadta; és a’ nevezetesebb Városok közzé számláltatott. Még sokkal inkább emelkedett mind híre, mind szerentséje, e’ Városnak azután, midőn 1724dikben a’ Királyi Tábla, és a’ Septemvirális, vagy megvisgáló fő Törvényszék kebelében felállíttatott. Ugyan is a’ Lakosoknak szorgalmatos igyekezeteiken kivűl, ide gyűlekeztek mind 65a’ Törvényt, és Igazságot kiszolgáltató Uraságok, mind a’ sok Ügyészek, és Perlekedők: melly sokasodás a’ Városnak napról napra újj elevenedést, és virágzó hírt szolgáltatott. Jó hasznát vették a’ Pestiek e’ nevezetes segedelemnek, mert a’ Város, azon kivűl, hogy Lakosai is vagyonosodtak, olly változások által szépíttetett, hogy azt közönségesen mindenek kedvellették, és más Városoknak is példát szolgáltatott. Bámúlást szerzett azután minden szemlélőkben a’ mostani roppant nagy Kaszárnyának épűlete, mellynek mássát meszsze földön nem találhatod. Újjabb nevezetes gyarapodása történt e’ Városnak 1784dik esztendőben, midőn a’ Királyi Universitás Budáról Pestre általtétetett. Könnyen képzelheti kiki, melly nevezetes gazdagodását eszközlé ez, az egyébaránt is nevezetes kereskedése által híres, és gazdag Városnak. Sőt épűletei is tsínosodtak ez által, mert annakutánna építtetett, JÓZSEF Tsászárnak uralkodása alatt, a’ vólt Sz. Pál Szerzetebéli Atyáknak Szentegyházok mellett a’ nagy Szeminárium, vagy Kispapok Háza, melly épűletnek homlokán ezek a’ sorok szemléltetnek: Institutioni Cleri, Religionis Firmamento, vovit Josephus II. August. Anno MDCCLXXXVI. Véle általellenben pedig a’ vólt Szent Klára’ Szűzeinek épűletéből a’ kis Szeminárium; most mind a’ két épűletet külömbféle lakosok lakják. Az orvosi tudományt tanúlóknak számokra pedig a’ vólt Jésuitáknak épűletjek rendeltetett, holott minden e’ tárgyhoz tartozó drága készűletek vagynak, mellyek nem kevés figyelmetességet származtatnak a’ hozzá értő visgálókban. Ugyan ez épűletben, mindgyárt a’ Hatvani Kapun belől, vagyon a’ második emeletben, azoknak a’ külömbféle betegeknek ispotállyok is, mellyekben a’ betegek ingyen gyógyíttatnak, sőt igen jó gondgyokat is viselik, hogy a’ Doktorságra készűlő Ifjúság, mindenféle nyavalyáknak szemlélése, ’s kigyógyítása által, jövendő állapottyának szerentsés folytatására mintegy kézen fogva vezettessék. Illyen lépésekkel emelkedett Pest Városa a’ maga fénnyéhez, és mind a’ Hazában, mind pedig a’ Külföldiek előtt méltó, és különös szép tekíntetben tartatott. Az 66egész Országban példa nélkűl szaporodott, ’s méltán tsudálhattya kiki, melly igen szembetűnő, jeles, újj, és pompás épűletek, sőt az egész úgy nevezett Leopold-Városának felállíttatása által öregbedett e’ Város 1790dik esztendő ólta: úgy hogy a’ ki Pest Városát az előtt látta, és most megnézi; olly formának tetszik, mintha e’ Várost az előtt száz esztendővel szemlélte vólna; mert ennyi idő alatt sem épűl sok Város annyira, mint Pest Városa hat esztendő alatt; és a’ mi ismét szembetűnő dolog, az Ozman háborúnak idején kezdődtek az építtetések, ’s még most is minden elfáradás, vagy szűnet nélkűl szaporodik újjabb meg újjabb jeles épűletekkel. Károsíttatott ellenben, kivált némelly Lakosokra nézve, a’ Dunavizének feldagadott árjai által, kivált 1785dik esztendőben, 17dik Febr., melly rendkívűlvaló nagy áradáskor sok Lakosok, minthogy az árvíz éjjel szorította-ki őket házaikból, a’ padlásokon felűl lévén, élelmekről sem gondoskodhattak. Szép felebaráti szeretetét mutatta-ki ekkor, több Uraságokkal együtt, néhai Gróf Károlyi Uraság, a’ ki kenyeret, ’s egyebet készíttetvén, hajókon hordoztatta, ’s osztogattatta-ki a’ szűkölködőknek, hogy sanyarúságjokat enyhíthessék.
Szenteltt épűletei között, legnevezetesebb 1. a’ Bóld. Szűznek tiszteletére épűltt, Városnak parochiális Szentegyháza, melly a’ piatzon a’ Városházával általellenben épűlt vala. Hajdan igen nevezetes vólt, mert több Magyar Királyok építtették, ékesítésére pedig majd mindnyájan adakoztak. Minekutánna külömbféle hadi viszontagságok által megrongáltatott, a’ Város’ költségével újjíttatott vala meg, sőt két toronnyal is ékesíttetett. Ezeket is meg avítván az idő, legközelebb, 1795dik esztendőben ismét megújjíttatta a’ Város, mind a’ Szentegyházat, mind pedig a’ tornyokat, sőt mostan rézzel fedette, ’s virágos ékesítéseit meg is aranyoztatta, és emlékezetűl a’ Toronynak egygyik gombjába ezek a’ sorok tétettek:
Anno
a nativitate Christi 1795to, (FRANCISCO II. imperante) coronata Regina MARIA THERESIA ejus Conjuge secunda, S. R. E. Cardinale, 67S. R. I. Principe Josepho e Comitibus de BATTHYÁN, Archi-Episcopo Strigoniensi; ALEXANDRO LEOPOLDO Archi Duce Austrić, Palatino & Fratre Regis, Comite Carolo Zichy Judice Curić Regić, Petro Végh Tavernicorum Regalium Magistro, Alexandro Széchény Thesaurario, & Camerć Regić Hungarico-Aulicć Prćside. Josepho de Űrmény Personalis Prćsentić Regić in Judiciis Locumtenente. Comite Josepho Brunszvik Comitatuum Pest, Pilis, & Solt articulariter unitorum Administratore. Vincentio Barone Barkó Armorum per Hungariam Vice Prćfecto. Josepho Szily V. Comite ordinario. Stephano Schönviszner Reg. Scientiarum Universitatis Pestiensis Rectore Magnifico.
Ejusdem Universitatis Pestinum Buda translatć Anno decimo. Nobile Michaele Kregár Urbis Pestiensis Consule. Nobile Joanne Nep. Boráros Judice, una Comitatus Pestiensis Tabulć Judiciarić Assessore.
Senatoribus:
Valentino Mauritio Hülff S. C. Reg. Majestatis supremo Vigiliarum Prćfecto. Joseph. Kögel Equitum Magistro. N. Antonio Paschgall, N. Alexandro Doleviczeni. Nobile Josepho Sarlay. Joanne Muskatirovics. Mathia Vittmässer una Civitatis Capitaneo. Josepho Domokos. Matthćo Landmüntzer. Uno vacante &c.
Urbe, excitante nuper JOSEPHO II. F. M., in dies crescente, & jam in quinque Regiones divisa, Veterem, Theresianam, Josephinam, Novam Leopoldinam, & Francisci, & pro harum conjunctione mśnibus amplis Portis, una Vaciensi, altera Ketskeméthiensi jam solo ćquatis, tertia quoque Hatvaniensi mox sufferenda.
Actu in magna Ćrariali Domo impensis Josephi Secundi Anno 1786 posita, tentis 543 Ducibus Gallicani Exercitus Captivis, durante etiamnum infaustć Revolutionis Gallicć Bello.
Rebus ad pacem cum Francis jam inclanantibus, spe messis melioris affulgente, cum metu publico.
Panis siliginei Lottones 16, authoritate Magistratus Comitatus uno crucifero.
Libra Bubulć 9 denariis
Vitulinć 9 denariis
Vervecinć 6 denariis
Suillć 6 cruciferis limitata sint, solito 68magis aucto pretio venientibus.
Metreta Poson.
Tritici puri
|
4
|
fl.
|
12
|
xr.
|
Siliginis
|
3
|
–
|
14
|
–
|
Hordei
|
2
|
–
|
40
|
–
|
Avenć
|
1
|
–
|
30
|
–
|
Fagopiri
|
3
|
–
|
–
|
–
|
Urna vini
|
2
|
–
|
30
|
–
|
Confluentibus ad Pestiense Forum ex remotis Hungarić Partibus Agricolis, annonć procurandć, ab illis alias cumulatim prćbitć penuria pressis. Exeunte tempore S. Jubilći ob necessitates Belli concessi 26ta Aprilis cśpti, & 6ta Junii terminati. Tempore Nundinarum S. Medardi indultu Principis cum reliquis S. Joannis Decollati, S. Leopoldi, & Divi Josephi hebdomada durantium a vindicata e Turcis Hungaria celeberrimarum. Capto jam initio novi Xenodochii Civilis Pestiensis. Consita Urbani Judicis industria prope Theresianam Civitatem nova Silva. Minori vero Insula Civitatis a suis salubribus calidis aquis 
nomen trahente ob anni hujus Danubii exundationem usque ad has ćdes pertingentem fere ex integro absorpta. Allucentibus Lucernarum igne nocturno tempore, veteri, & nova Leopoldina Regionibus. Fervente opera in libellandis, & sternendis Urbis Plateis, & vicis, ducendis subterraneis Canalibus, muniendis Rippis Danubii solertia Valentini Mauritii Hülff. Comodis Danubii Ponte duplici navali, & volatili auctis. Theatrali Societate Hungarica nuper Anno 1790 coalescente, & hactenus sub Germanici Theatri Directoris provisione stante, hoc anno sibi ipsi relicta. Architecto, & Asciariorum Magistro Antonio Josepho Hacker hćc Turrium Cuprea tecta surrexere die 11. Junii.
nomen trahente ob anni hujus Danubii exundationem usque ad has ćdes pertingentem fere ex integro absorpta. Allucentibus Lucernarum igne nocturno tempore, veteri, & nova Leopoldina Regionibus. Fervente opera in libellandis, & sternendis Urbis Plateis, & vicis, ducendis subterraneis Canalibus, muniendis Rippis Danubii solertia Valentini Mauritii Hülff. Comodis Danubii Ponte duplici navali, & volatili auctis. Theatrali Societate Hungarica nuper Anno 1790 coalescente, & hactenus sub Germanici Theatri Directoris provisione stante, hoc anno sibi ipsi relicta. Architecto, & Asciariorum Magistro Antonio Josepho Hacker hćc Turrium Cuprea tecta surrexere die 11. Junii.
A’ második Toronynak gombjában pedig ezek a’ sorok vagynak:
Anno Domini 1795. die 6ta Aug. Alteri Turri apex impositus est.
Mutatis interea rerum vicibus, Alexandro Leopoldo Regni Palatino, fato inopinato, summo Hungarić dolore, & sine oblivione Anno ćtatis 23tio Viennć 12. Julii vivis erepto. Miseris beneficum hunc Principem deplorantibus.
Josepho Archi-Duci in Locumtenentem. Petro Végh in Judicem Curić Regić. Josepho Comite Majláth in Tavernicorum Regalium Magistrum. Josepho Nagy in Personalis Prćsentić Regić in 69Judiciis Locumtenentem, & Paulo Almásy in Supremum Provincialis Commissariatus Directorem denominatis.
Prćsenti numero Incolarum hujus Urbis ad 29870. capita evecto.
Actu exstante numero Domorum, & quindem in Urbe interna veteri 642.
Nova Leopoldina 169.
Teheresiana 749.
Josephina 799.
& Francisci 222.
Eminentibus inter ceteras Ćrariali Domo Josephina, necdum perfecta. Palatio Militari antehac fracto militi exstructa. Seminario educationi Cleri Junioris Auspiciis Josephi II. posito. Josepho Űrményiana. Kemnitzeriana, & Josepho Telekiana privatis Domibus. Duarum Contignationum 24. Unius 318. Humiliorum Nro 2236. Exstantibus adhuc in Suburbio stramineis tectis Nro 151. Prohibitis anno hoc defectu majoris pascui jussu Principis cunctis ovilibus in agro Pestiensi. Danubii aquis ob frequentes inbres sćpe grandine mixtos fere toto mense Julio rippas ćquantibus. Spe Coloni impleta, Fori pretio imprimis olerum deminuto. Florentibus hac Urbe Fabricis, & mechanicis Artibus, prćcipue vero Fabrica Pepli Fratrum Valero, exstantibus universim opificiorum 142 speciebus. Bello cum Francis adhuc perdurante, Magistratu, & Civibus hujus Urbis in subsidium hujus infausti Belli 18650 florenos sponte & gratuito ad Ćrarium Regium jam dependentibus, statutis propterea, & effective adlectis ex parte hujus Civitatis 180 Tyronibus usque finem hujus Belli 40 milites quotannis intertenentibus &c.
2-dik Szentegyház, az Ángolyok, vagy Ángliai nevet viselő Apátzáké, melly hasonlóképen igen régi épűlet, a’ mint Ferrárius előadta, De Rebus Provincić Ordinis Prćdicatorum Parte IV. Cap. II. pag. 524. Az ő állatása szerént, 1233-dik esztendőben épűlt, ’s Besenyei Mihály, Hitvesével Anasztasiával, és György fiával, és Kenderes Balás építtették. Az Ozman háború után pedig Dvornikovich Mihály, vólt Vátzi Püspök újjíttatta-meg. Most az Apátzáknak bírtokokban van, a’ kik a’ Leánykákat mind a’ lelki, mind világi, mind pedig valamelly kézi munkákban is szorgalmatosan taníttyák. 1770-ben szállíttattak 70Pestre M. TERÉZIA Királyné által, ’s valamint 8 Apátzáknak, úgy annyi Kisaszszonykáknak tartásokra is Fundátziót rendelt a’ Királyi Kamaránál.
3-dik nevezetes, és jeles Szentegyház, a’ Szent Pál’ Szerzetén lévő Atyáké vólt, kiket Pestre Nagy KÁROLY Tsászár helyheztetett. 1693-dik esztendőben kirendelvén számokra száz ölnyi hoszszú, és nyóltzvan ölnyi szélességű helyet. Igen erős, és pompás Szentegyházat, ’s két nagyon jeles Tornyot, és Klastromot emeltettek itten fel a’ Paulinusok, melly épűlet az egész Városnak díszt szolgáltat. Tornyai egész Pesten a’ legerőssebbek, és leggazdagabban készűlttek, ’s aranyozottak. Vólt márvány színre festett, ’s kisimított Szentegyházokban, most a’ Királyi Tudományi Universitás tartya áhétatosságait. Mellette vala az említett Szerzetnek Könyvtárja, melly már most a’ K. Universitásé. Nevezetes e’ Könyvtárnak készűlete, mind azért, mert egy a’ Szerzethez tartozó Fráter készítette, a’ Szentegyházban lévő űlő székekkel egyetemben, még pedig olly tsínosan, és mesterségesen, hogy F. JÓZSEF. Tsászár is figyelmetesen meg nézegette, ’s a’ munkának érdeméhez képest különösen meg is kedvellette, ’s meg is dítsérte.
4-dik Szentegyház a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáké, a’ vólt Királyi Táblának épűletével általellenben, mellyben most az említett Universitásbéli Nemes Ifjúság oktattatik. Ez is igen régen állíttatott vala fel; de a’ sok viszontagságok miatt vóltt régi épűlete elrongáltatott, ’s a’ mostani azután építtetett vala, és Alkantárai Szent Péternek tiszteletére szenteltetett. Tíz Szerzetes Atyák laknak benne, ’s a’ Plébániai foglalatosságokat is viselik. Épűlettyeknek egyik részében vagyon a’ K. Universitásnak Könyv- és régi Pénztárja; kertyekből pedig 1785dikben az Orvosi Tudományt tanúlóknak számokra botanicus, vagy füves kert készíttetett.
5-dik Szentegyház a’ Piáristáké a’ Városnak piatzán, felűl az első emeletben, holott, ugyan e’ Szerzetbéli Attyák által a’ Pesti jeles Gymnáziumbéli Iffjúság minden szorgalommal taníttatik. Az egész Klastrombéli Atyák mindöszve 17en vagynak.
716-dik Szentegyház a’ Szervitáké, melly a’ Klastrommal egybe ragasztva, a’ nagy Kaszárnyának szomszédságában épűlt; benne kilentz Szerzetesek vagynak. Ez is jeles Szentegyház, és a’ Városnak körűlötte való vidékjéről, ide szoktak Isteni tiszteletre a’ Városbéliek öszve gyűlekezni, úgyhogy ámbár számos Szentegyházak vagynak Pesten, mindazáltal az áhétatosságoknak alkalmatosságokkor, akármellyikbe menéndesz, többnyire megtelve tapasztalod.
7-dik jeles, és magas Szentegyház vala a’ nagy Kaszárnyában, mintegy közepén épűlve, melly Jósef Tsászárnak parantsolattyára 1784-dikben lerontattatott; 1786-dikban pedig mintegy tíz kápolnák töröltettek-el, ugyan az említett Tsászárnak rendeléséből.
8-dik A’ Sz. Klára’ Szerzetebéli Apátzáké vala; bizonyos okok miatt, még Jósef Tsászár alatt ez is elrontattatott; valamint a’ Ketskeméti Kapu előtt vólt Kápolnátska is.
9-dik Szentegyház a’ külső Városban van, melly Terézia Városának neveztetik.
10-dik az úgy nevezett Rokus-Kápolnája, mellyet 1797-dikben a’ Város jelesen megújjíttatott, ’s egy kis toronnyal, és verő órával ékesíttetett. E’ Szentegyház mellett építtetett-fel 1796/7-dikben a’ Polgároknak Ispotállyok, melly olly nevezetes, tágas, és jelesen intézett épűlet, hogy mássát minden Városok, ’s azoknak Ispotállyaik között, az egész Tsászári Birodalomban fel nem találod: kivévén a’ Bétsi roppant nagy épűletet; de az sem nagyobb, Bétshez, és annak külső Városaihoz, ’s felette sok népéhez képest, mint ez.
11-dik Szentegyház az úgy nevezett Jósef külső Városában épűlt, deszkából 1778-dikban, mellyhez közel, épen most építtetik egy nagy kő Szentegyház, melly már bé is fedeztetett, és elkészűlvén, e’ külső Városnak nevezetes tekéntetet fog szolgáltatni. Emlékezetűl, ezek a’ sorok tétettek-fel:
Magistratum in Urbe tenentibus: Nobili Michaele Kregár Consule, Scholarum Nationalium Directore, Ćdis hujus Mich. Pfingstel Sacro Curione Loci, & Francisco Heppler, Sociis; Curatore Nob. Joanne Boráros Judice, Comitatus Pestiensis Tabulć Judiciarić Adsessore. Sanetoribus 72Maurit. Velent. Hülf. Cćsar. Reg. Suprem. Vigil. Prćf.; Josepho Köegel. Cćs. R. Equit. Magist. Laurentio Pichler Nob. Antonio Paschgall Nob. Alexandro Doleviczeni. Nob. Joseph. Sarlay. Joan. Muskatirovich. Matth. Vittmaesser Civit. Capitan. Josepho Domokos. Matthć. Landmüntzer. Notariis Andr. Tirnberger Primo, Franc. Gosleth Secundo. Actuariis Mathćo Jagschitz & Joanne Veidinger. Fiscalibus Anton. Ebenhoech primo, Nobili Josepho Moszel secundo, Nob. Ant. Makk honorario. Parścis Urbis interioris ad B. V. M. Adsumt. Stephano Tóth Abbate Infulato de Rákony, ad S. Petri de Alcantara P. Franc. Xaver. Kruch Guardiano Suburbii Theres. Georg. Edenhoffer, Josephini, Michaele Pfingstel, Oratore Civium Jacobo Vass, ejusd. Adjunctis Andrea Mitterbacher, Franc. Xav. Vimmer, Perceptore, & Camerario Joanne Vimmer, Contra Agente Benedicto Fellner, Urbarii Prćf. Joann. Nep. Pistori, Ration. Exact. Roch. Mich. Mayer, Pupillon. Cur. Josepho Pistori. Eccl. hujus, & Xenod. Curat. Petro Jac. Poli. Suburb. Judi. Jos. Thaller, Templi Divo Josepho Dicati in Suburb. Cognomine Fundamentum Solenni Ritu Posit. Dom. III. post Pascha MDCCXCVII.
D. O. M. PIO VI. PONT. SVMMO. FRANCISCO II. ROM. IM P. F. A. HVNG. REGE. APOSTL. MARIA. THERESIA. REGINA. CONIVGE. IOSEPHO. COMITE. BATTYÁN. S. R. E. CARDINALI. S. R. I. PRINCIPE. ARCHIEPISCOPO. STRIGONIENSI. REGNI. PRIMATE. IOSEPHO. ARCHIDVCE. AVSTRIĆ PALATINO. REGIS. FRATRE. VIGENTIBVS. HAC. IN. VRBE. DICASTERIIS. TABVLARVM. SEPTEMVIRALIS. ET REGIĆ. FLORENTE. SCIENTIARVM. VNIVERSITATE. REGIA. GYMNASIVM. PVBLICVM. PATRIBVS. SCHOLARVM PIARVM. LVDOS. PVELLARES. VIRGINIBVS. ANGLICANIS. PATRIBVS. ORDINIS. S. FRANCISCI. PROVINCIĆ. MARIANĆ. PAROECIAM. IN. PARTE. VRBIS. 73INTERIORIS. CVRANTIBVS. PATRIBVS. ORDINIS. SERVORVM. B. V. M. DIVINA. IN PARTE. ALTERA. EIVSDEM. VRBIS. FACIENTIBVS. VRBE. IN. QVINQVE. REGIONES. VETEREM. THERESINAM. IOSEPHINAM. NOVAM. LEOPOLDINAM. ET FRANCISCI. DIVISA. NVMERO. INCOLARVM. VNIVERSIM AD. XXIXMDCCCLXX. ADSCENDENTE. DOMICILIIS. IN VETERI. VRBE. INTERIORI. DCXLII. NOVA LEOPOLDINA. CXCVIII. IN THERESINA. DCCXLIX. IOSEPHINA DCCXCIX. IN SVBVRBANO FRANCISCI CXXXVII. EXISTENTIBVS. OPIFICVM MAGISTRIS IN CLASSES CXLII DISTRIBVTIS.
Ennyi külömbféle épűleteket tétetett Pest Városa kevés idő alatt a’ Közjóra, mellyekért a’ dítséretet tőle senki sem vonhattya-el, annyival inkább: mert valamint a’ Város napról napra szaporodik, díszesűl, szépittetik a’ rendbehozások által; úgy útszái is mindenkor tovább tovább kirakattatnak a’ külső Városokban is.
12-dik Szentegyház a’ Rátzoké, nem meszsze a’ Paulinusokétól, holott nékik Oskolájok is van.
13-dik most épűl, a’ Görögöknek számokra a’ Duna partyán, közel a’ Városnak Szentegyházához, melly két tornyokkal ékesíttetett, ’s ha egészszen elkészűl, valóban ez is fogja öregbíteni Pest Városának tekéntetét, kivált a’ Duna felől való részéről. Az emlékezetére készűltt írás nyomtatásban is szemlélhető, mind görög, mind pedig római nyelven.
Az evangyélikusoknak is vagyon már a’ nagy Kaszárnyának hátúlsó szegeléténél 1793-diktól ólta Templomjok; az előtt egy különös házban tartották az Isteni tiszteletet, engedelmet nyervén arra 1786. esztendőben. A’ Reformátusoknak is van már imádkozó helyek, míg Templomjok fel fogna épűlni. A’ Zsidóknak Zsinagógájok, épen az Evangélikusok’ Templomjoknak ellenében van, Báró Orczy Uraságnak díszes házában.
Világi külömbféle jeles épűleteit e’ nevezetes Királyi Városnak sok vólna itten előadni; 74és így a’ nevezetesebbek ezek: Nagyságára nézve a’ Kaszárnya, melly VI-dik KÁROLY Tsászár, és az ő édes Annya, ELEONÓRA, néhai nagy emlékezetű Érsekek: Gróf Szécsényi, és Gróf Kolonits, ’s többeknek segedelmeik által építtetett; és Építtetőjének tiszteletét mindenkor fenn fogja tartani, olly méltóságos intézettel készíttetett. Homlokán e’ roppant nagy épűletnek, melly toronnyal, és verő órával ékesíttetett, ezek a’ szavak olvashatók: Imp. Carolus VI. S. A. P. P. Hanc. Molem. Condidit. Ad Servandos. Milites. Senio. Morbis. Vulneribus. Confectos. A. S. MDCCXXVII. 1741-dik esztendőben személyesen megnézegették e’ nevezetes épűletet néhai FERENTZ Tsászár, és M. TERÉZIA Királyné, ’s azt mondották az akkor nagy számmal benne lakott öreg Katonáknak: hogy nékiek szebb lakó helyek vólna, mint magának a’ Tsászárnénak; ’s minden embert egy új márjás pénzel ajándékoztattak-meg, jelenlételeknek emlékezetéűl. Ennek a’ roppant épűletnek kerűlete 370 ölet tészen. Mindgyárt mellette van a’ Vármegye’ Háza; közel hozzá pedig H. Grazsalkovicsnak palotája; majd az Universitásnak egyik épűlete, e’ felírással: Bonis Artibus Iosephus II. MDCCLXXXV. Nevezetes épűlet továbbá a’ Városháza, melly a’ piatz’ közepén magánosan áll négy szegeletre építve, homloka faragott képekkel, ’s jeles Toronnyal ékesíttetve. Ebben a’ Toronyban laknak azok a’ Vigyázók, a’ kiknek kötelességjek, hogy ha tűz támadna, azonnal jelt adgyanak a’ Lakosoknak, ’s minden fertály, és óra ütést e’ szavak által: 
szokták nagy fel szóval kinyilatkoztatni. Szembetűnő díszes épűletek továbbá Gróf Károlyi, Báró Orczy, G. Teleky, Ürményi, ’s több Méltóságoknak házaik; mint az új Városban Lézer Kereskedő Úrnak háza ’s a’ t. Sőt az új Leopold-Városa, úgy szóllván, mind palotákból áll, ’s gyönyörű tekéntettel legeli a’ nézőt, kivált szép rendel lett épűlettyei által. Emlékezetet kíván, és érdemel itten N. Kemnitzer Úrnak szegeleten épűltt igen szép, és nagy háza, melly kastélynak is neveztethetik, mind külső tekéntetére, mind pedig belső tsínos vóltára nézve: 75ebben vagyon az a’ híres Kávéház, mellynek mássát sem Bétsben, sem pedig az egész Tsászári Birodalomban nem láthatod. Előtte vagyon a’ nyári sétáló hely, a’ hová estvénként mind a’ Pesti, mind pedig sok Budai Uraságok is öszve szoktak sokasodni, és nyárban szép musika is tartatik, a’ Vendégeknek múlattatások végett. Egyébaránt is e’ Kávéház előtt, és mindgyárt mellette gyűlnek öszve, a’ hídnak végénél, mind azok, a’ kik munkáik után megfáradván, magokat ki akarják szellőztetni, ’s képzelettyeiket a’ sokféle tárgyak’ szemlélése által meg pihentetik. Ezeken kívűl, itten gyűlnek-öszve azok is, a’ kiknek semmi dolgok sem lévén, az időt ember-szóllással, ’s henyéléssel tőltik. – Nevezetes épűlet, és roppant Vár forma Kastély az új Városon kivűl, az a’ nagy Ház is, mellyet JÓSEF Tsászár építtetett, és a’ mellyben a’ Frantzia Foglyok valának. Nemkülömben Soroksár felől a’ tsászári nagy épűlet, vagy Ispotály, mellyben eleség is tartatik néha. Közel van továbbá a’ Ketskeméti Kapuhoz, Hertzeg Batthyáni ő Eminentziájának Rezidentziája, mellyben sokszor a’ legnevezetesebb múlatságok tartatnak ő Kir. Fő Hertzegségének kedvéért, sőt maga FERENTZ Tsászár is, és Hitvese M. TERÉZIA Királyné, nagy megelégedéssel múlatták vala itten magokat 1792-dik esztendőben; és a’ nyári Tántzházban, melly a’ Kertnek mintegy közepén épűlt, kedves múlatozások szoktak történni, kivált az ollyan nevezetesebb alkalmatosságok’ idején, mint midőn a’ megbóldogúltt K. F. Hg. SÁNDOR LEOPOLD, mint Nádor-Ispány, ide érkezett; F. FERENTZ Királynak koronáztatásakor; és JÓZSEF Kir. ő Hertzegnek, mint Palatinusnak, Magyar Országra lett érkezésekor. Kívántt, és kedves múlatsága vala itten 1796dikban Májusban, a’ kisded F. Korona-Örökösének, és Mária Ludovika Fő Hertzeg-Aszszonykának is. Ugyan e’ nevezetes hertzegi épűletben vala minékünk is szerentsénk, Hertzegi ő Eminentziájának kegyes engedelméből, e’ munkának készítésére, Bél Mátyásnak kézírásaival való éléshez: melly jeles, és nagy betsű Könyvtárjában ő Eminentziájának, kiváltképen drága, és nevezetes kézírások találtatnak, 76’s leginkább pedig ollyanok, mellyek Hazánkat illetik. – Sok vólna azokat a’ nevezetes vígadozásokat itten leírni; ’s nemkülönben e’ Hertzegi Háznak, Kertnek; a’ Város, és Vármegye Házának, ’s több nevezetesebb épűleteknek világosításaikat előadni, mellyek itten történtek, noha mind nevezetesek. Lásd felőlök a’ Magyar Újságokat.
szokták nagy fel szóval kinyilatkoztatni. Szembetűnő díszes épűletek továbbá Gróf Károlyi, Báró Orczy, G. Teleky, Ürményi, ’s több Méltóságoknak házaik; mint az új Városban Lézer Kereskedő Úrnak háza ’s a’ t. Sőt az új Leopold-Városa, úgy szóllván, mind palotákból áll, ’s gyönyörű tekéntettel legeli a’ nézőt, kivált szép rendel lett épűlettyei által. Emlékezetet kíván, és érdemel itten N. Kemnitzer Úrnak szegeleten épűltt igen szép, és nagy háza, melly kastélynak is neveztethetik, mind külső tekéntetére, mind pedig belső tsínos vóltára nézve: 75ebben vagyon az a’ híres Kávéház, mellynek mássát sem Bétsben, sem pedig az egész Tsászári Birodalomban nem láthatod. Előtte vagyon a’ nyári sétáló hely, a’ hová estvénként mind a’ Pesti, mind pedig sok Budai Uraságok is öszve szoktak sokasodni, és nyárban szép musika is tartatik, a’ Vendégeknek múlattatások végett. Egyébaránt is e’ Kávéház előtt, és mindgyárt mellette gyűlnek öszve, a’ hídnak végénél, mind azok, a’ kik munkáik után megfáradván, magokat ki akarják szellőztetni, ’s képzelettyeiket a’ sokféle tárgyak’ szemlélése által meg pihentetik. Ezeken kívűl, itten gyűlnek-öszve azok is, a’ kiknek semmi dolgok sem lévén, az időt ember-szóllással, ’s henyéléssel tőltik. – Nevezetes épűlet, és roppant Vár forma Kastély az új Városon kivűl, az a’ nagy Ház is, mellyet JÓSEF Tsászár építtetett, és a’ mellyben a’ Frantzia Foglyok valának. Nemkülömben Soroksár felől a’ tsászári nagy épűlet, vagy Ispotály, mellyben eleség is tartatik néha. Közel van továbbá a’ Ketskeméti Kapuhoz, Hertzeg Batthyáni ő Eminentziájának Rezidentziája, mellyben sokszor a’ legnevezetesebb múlatságok tartatnak ő Kir. Fő Hertzegségének kedvéért, sőt maga FERENTZ Tsászár is, és Hitvese M. TERÉZIA Királyné, nagy megelégedéssel múlatták vala itten magokat 1792-dik esztendőben; és a’ nyári Tántzházban, melly a’ Kertnek mintegy közepén épűlt, kedves múlatozások szoktak történni, kivált az ollyan nevezetesebb alkalmatosságok’ idején, mint midőn a’ megbóldogúltt K. F. Hg. SÁNDOR LEOPOLD, mint Nádor-Ispány, ide érkezett; F. FERENTZ Királynak koronáztatásakor; és JÓZSEF Kir. ő Hertzegnek, mint Palatinusnak, Magyar Országra lett érkezésekor. Kívántt, és kedves múlatsága vala itten 1796dikban Májusban, a’ kisded F. Korona-Örökösének, és Mária Ludovika Fő Hertzeg-Aszszonykának is. Ugyan e’ nevezetes hertzegi épűletben vala minékünk is szerentsénk, Hertzegi ő Eminentziájának kegyes engedelméből, e’ munkának készítésére, Bél Mátyásnak kézírásaival való éléshez: melly jeles, és nagy betsű Könyvtárjában ő Eminentziájának, kiváltképen drága, és nevezetes kézírások találtatnak, 76’s leginkább pedig ollyanok, mellyek Hazánkat illetik. – Sok vólna azokat a’ nevezetes vígadozásokat itten leírni; ’s nemkülönben e’ Hertzegi Háznak, Kertnek; a’ Város, és Vármegye Házának, ’s több nevezetesebb épűleteknek világosításaikat előadni, mellyek itten történtek, noha mind nevezetesek. Lásd felőlök a’ Magyar Újságokat.
Falai, és Kapui e’ Királyi Városnak már többnyire mind köz haszonra fordíttattak, ’s tsupán a’ Hatvani Kapu áll még fel; de az is, hogy az útszának, és házaknak rendgye kedvesebb, és szembetűnőbb légyen, el fog bontattatni. Vendégfogadói e’ Városnak számosak, mellyek között nevezetesebbek: 1) a’ hét Választó Fejedelmeknél, a’ hol Farsang’ idején a’ legnevezetesebb Bálok, és tántzolások tartatnak. 2) Az Arany Koronánál, amannak szomszédságában. 3) A’ Fejér Hajónál. 4) A’ Fekete Sasnál. 5) A’ Fejér Farkasnál. 6) Az Angyalnál ’s a’ t.
A’ Városon kivűl pedig, minden Kapukon kivűl, kivált az Ország-úttyában, számos Vendégfogadók vagynak, mellyeknek előszámlálása meszsze elvonna tzélunktól. Külső Városai között legnevezetesebb:
1.) Leopold Városa, mind igen szép épűlettyeiért, mind pedig gazdag országos vásárjaiért, és négy szegeletre készített tágas nagy piatzáért.
2.) Külső népes Város, Terézia Városa, mellyben mind külömbféle díszes épűletek, mind pedig nyári múlattató kertek vagynak: ezek között nevezetet kíván Hackernek tsínos Tántzháza, és múlató Kertye. A’ Zsidók leginkább e’ külső Városban, vagy közel laknak hozzá.
3-dik külső Város József-Városa, melly hasonlóképen számos jeles épűletekkel díszesíttetik. Emlékezetet kíván a’ többek között a’ Selyem-művház (Fabrika), melly Valero Uraknak bírtoka, ’s azon kivűl, hogy számos embereknek élelmet, és foglalatosságot szolgáltat, jeles kertel is díszesíttetik. Számos kertyei között nevezetesebbek: Gen. Beleznai, Hilf, G. Karajtzai Uraknak, és a’ Semináriumnak, ’s többeknek jeleskertyeik. De leg nevezetesebb, legtágasabb, ’s legméltóságosabb Kert Pesten M. B. Orczy Uraságnak Kertye, melly minden esztendőben nagy kőltséggel 77díszesíttetik; és mind K. F. H. Nádor-Ispánynak, mind a’ nevezetesebb Méltóságoknak, mind a’ Budai, mind pedig a’ Pesti lakosoknak nyárban kedves múlató helyek; a’ mellyhez nem meszsze van a’ Kálvária-hegye is.
4-dik külső Város a’ Ketskeméti Kapun kivűl Ferentz Városa, melly hasonlóképen, valamint a’ több külső Városok napról napra, mintegy szemlátomást szaporodik, szépűl, és öregbíttetik. A’ Duna’ partyán lévő szélénél, a’ Rátz Kapun kivűl, építtettek 1797-dik esztendőben a’ Halászok kőből, mintegy négy szegelet formára, egy jeles földi Bárkát, mellyben, hajókba zárva, halaikat bátorságban tarthattyák ezután, minden zajtól való ártalomnak félelme nélkűl, ’s élő fákkal űltettették körűl.
Lakosai Pest Városának leginkább Németek, kevesebb Magyarok, és Tótok, Görögök, Dalmaták, Rátzok, Tzintzárok, és Zsidók: rész szerént kereskedés, rész szerént külömbféle mesterségeknek folytatása, kortsmatartás, szőlőmivelés, és gazdáskodásból is élnek. Határja, ha jól míveltetik, és a’ hol nem homokos, többnyire jó termésű, legelője, a’ lakosoknak szaporodásokhoz képest, szűk; fája nints; legegésségesebb bora a’ kőbányai hegyeken terem, de lakosai más helyeken is tartanak szőlőket; piatza az egész Országban legnevezetesebb; ’s ha kivált a’ kereskedésre nézve olly alkalmatos lakó hely nem vólna: valóban olly rendkivűlvaló szaporodással nem gyarapodnék; melly öregbedő virágzása hogy hova tovább nevekedgyék, mind e’ jeles Városnak, mind pedig az egész Országnak hasznára, ’s díszére, tellyes tehettségünkből óhajtyuk!
