A kötet 68 család leszármazását tartalmazza. Az ősnemes családok közül az Ányos, Bábai Bay, Kézdivásárhelyi Benkő, Illyei és Galaczi Buda, Komlós-Keresztesi Fejérváry, Fiáth, Hedry, Hertelendy, Alsójárai Pap, Podhradszky, Rednik, Ákosfalvi Szilágyi, Menyői és Désházi Tholway, más régi és a különböző időben fellépő armálista családok közül az Ambró (1655), Géresi Balog (1613), Kraszna-Czégényi Balogh, Baross (1578), Baszel (1918), Bayer-Krucsay (1913), Biczó, Bogcha (1635), Boncz (1698), Boros (1700), Brćić (1846), Bründl (1914), Deseő (1632), Engel (1792), Élthes (1672), Ferdinandy (1794), Gajáry (1888), Gálffy (1649), Halasy (1618), Jákfai Gömbös, Szentgyörgyi Horváth, gróf Hugonnai (1822), Hunyady (1607), Jaross (1659), Kesztyüs (1647 és 1656), Tothváradjai Kornis (1619), Kovács (1675), Kovacsics (1866), Nagy (Kislégi 1633), Pántzély (1821), Erzsébetvárosi Pap (1917), Simon (1697), Stvertetzky (1655), Szabó (1636) és Ybl (1586) családokét. A névsor mutatja, hogy sok, eddig ismeretlen családi leszármazás található e kötetben; ama családok genalogiája pedig, melyek egyébként majdnem minden genalogiai munkában megtalálhatók, számtalan új adattal bővűl. Ez a kötet is bizonyítéka annak a lankadatlan szorgalomnak, mellyel Daróczy az ország különböző levéltárait évtizedek óta búvárolja. Reméljük, hogy a további kötetek most már évenként fogják követni egymást. A nemesi és főrangú családok ezt családi adataik közlésével hathatósan elősegítenék és a szerkesztő munkáját is megkönnyítenék.