Nemesi Évkönyv 1927–1928. Szerkeszti: Királydaróczi Daróczy Zoltán. V–VI. évf. Kiadja: May-nyomda r.-t. Budapest, 1929. 16°. I–VI…
Nemesi Évkönyv 1927–1928. Szerkeszti: Királydaróczi Daróczy Zoltán. V–VI. évf. Kiadja: May-nyomda r.-t. Budapest, 1929. 16°. I–VI. és 497 lap.
Érdekes jelensége a magyar genealogiai szakirodalomnak, hogy hazánkban, ahol a nemes családok annyit adnak ősi magyar voltukra és leszármazásukra s ahol az igazolt és nem igazolt címerek és előnevek használatának a legutóbbi időkig valóságos eldorádója volt, a Daróczyéhoz hasonló évkönyvek egy-két kötetnél tovább nem tudtak jutni. Társaságunk hasonló kiadványa két kötetben, Kempelen Magyar Nemesi Évkönyve egy és Magyar Nemesi Családkönyve két füzetben jelent meg. Ezzel szemben jellemző, hogy Daróczy nemesi évkönyvének első, 1923. évfolyama 297 oldalas, az 1924. évfolyama 358, az 1925/26, évfolyama 285 és a legutóbbi, 1928/29. évfolyama 497 oldal terjedelmű, s mint az eddigiekből következtethető, az évkönyv ezzel a négy kötettel még nem nyert befejezést. Hogy Daróczy ily eredményt tudott elérni, nemcsak társadalmi összeköttetéseinek, hanem főleg annak köszönheti, hogy a beküldött adatokat eredeti források alapján gondosan felülvizsgálja, kiegészíti és javítja, miáltal a kezéből kikerülő adatok hitelességére és megbízhatóságára törekszik. Ennek elérését 40 évi előzetes levéltári kutatásai teszik lehetővé. Összegyűjtött jegyzetei kincsesbányái főleg a családtörténetkutatóknak, mert úgy az Országos Levéltár, mint a Nemzeti Múzeum olyan anyagaiban is kutatott, melyek névmutatókkal nincsenek ellátva. A másik ok, ami művének kiadását lehetővé teszi, önzetlen munkássága.
A Nemesi Évkönyv mindegyik kötetében találunk néhány közérdekű részt is. Így például a belügyminiszter rendeletét a rangok anyakönyvi bejegyzéséről vagy a nyilvános levéltárakban őrzött családi levéltárak jegyzékét. Az évkönyv a Gothai Almanach mintájára készült, azzal a különbséggel, hogy egyes családoknál ezek teljes leszármazásait is hozza, melyek részletességre nézve messze felülmúlják Nagy Iván munkáját is. A négy kötetben eddig 425 család ismertetése jelent meg, részben egészen, részben töredékben. Különösen kiemelendők a következők: Almásy-, Angyal-, Balás- (Sipeki), Bánó-, Barcza-, Bárczy-, Báthmonostory-, Bátsmegyei-, Bethlen-, Bezegh-, gróf Csáky-, Czakó-, Daróczy-, Ercsey-, Fintor-, Fleckhammer-, (ma Csomor), Földes-, Gerlóczy-, Gombár-, Görgey- (Görgői és Toporczi), Görgey- (alias Bartók), gróf Gyulay-, Hanzely-, Horváth- (Nagyváradi és Teleki), Jekelfalussy-, Jeszenszky- (Kisjeszeni), Jeszenszky-, (Nagyjeszeni), Kandó-, Kazy-Kenessey-, Kisfaludy-, gróf Kun-, Lipcsey-, Litassy-, Lórántffy-, báró Luzsénszky-, Majláth- (Székhelyi), Majláth- (Szunyogszeghi), Majos-, Mándy-, Mérey-, gróf Mikó-, Miskolczy-, Nagy- (Galántai), gróf Nyáry-, Ocskay-, Ormos-, Paksy- (Pakosi), Pálffy- (Tolna-Szentgyörgy-Bereghi), gróf Pejacsevich-, báró Petrichevich-Horváth-, Pletthy-, báró Podmaniczky-, Putnoky-, báró Radvánszky-, Rakovszky-, Rónay- (Zombori), Sényi-, gróf Serényi-, Sigray- (Bátori), Simontsits-, Sipeky, báró Skerlecz-, Soldos- (Runyai), Sólyom-, Somssich-, Spolarich-, Sréter-, Szabó (Nemes-Thoti), Szakáts- (Szenterzsébeti), Szász- (Szemerjai), Szakall-, Székely-, Széll-, Szeniczey-, báró Szentkereszty-, Szepessy (Négyesi), Szilágyi- (Ákosfalfi), Szily-, Szinay-, Szluha-, Sztankovanszky-, Takács- (Kisjókai), Ticzhler-, Timon-, Tolnay-, Turchányi-, Ugron-, Ujfalussy- (Szepesdaróczi), Ujházy-, Ujhelyi-, Ugray-, báró Urbán-, Vajdy- (Nagyrévi), Véghelyi-, Vigyázó-, Záborszky- stb. családok ismertetései.
A Nemesi Évkönyvek nagy szorgalommal és sok utánjárással gyüjtött anyagának gazdagsága tanusítja, hogy a családi leszármazások szövevényeiben magát jól kiismerő és az ilyirányú kutatásokban nagy jártassággal bíró szerkesztőjük munkát, fáradságot és odaadást nem kímélt feladata végzésében. Műve nemcsak a családjuk multjára kíváncsi utódok érdeklődésére számíthat, hanem a genealogiával foglalkozók számára is sok haszonnal forgatható gyakorlati értéket jelent. A könyvben több értelemzavaró sajtóhiba van, melyeket a sajtóhibák között felsorolva nem találunk; a névmutatóban előfordulók pedig sok esetben lehetetlenné teszik a keresett adatok megtalálását. Korrigálásuk azonban módjában áll a szerkesztőnek a következő kötetek meg, jelenése folyamán.
Czobor Alfréd.
Cseh genealogiai társaság alakult a mult évben Prágában. Folyóiratát dr. Ant. Markus szerkeszti. Első, 1929-es évfolyama, melyet nemrégen kaptunk kézhez, egy terjedelmes és tartalmas számból áll. Az 1930-as, II. évfolyamnak összevont 1–2. számát a napokban kaptuk meg. Mindkét, valamint az esetleg közeljövőben megjelenő füzetek ismertetését jövő számunkban adjuk.
